Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/a. A párt- és állami szervek kettős irányítása 1972-1978

Az emelkedés nagyobb hányada a németeknél észlelhető: 7,3%-ról 9,7%-ra változott. A szerb-horvát nyelvet tanulóknál 1,9%-ról emelkedett 2,1%-ra. Jellemző a nemzetiségi oktatásra, hogy a 63 iskola közül 15-ben, a nemze­tiségi iskolák 23,8%-ában a nemzetiségi tanulók száma 15 fő alatti, így mű­ködtetésük külön megyei engedély alapján történhetett. További jellemzője az osztatlanság magas aránya: mindössze 6 iskolában oktatják valamennyi osztályban osztott tanulócsoportban az anyanyelvet. A német nyelvet 54 iskolában, 154 tanulócsoportban oktatták. Ebből osz­tott tanulócsoport 60 (39,0%), 2 osztály összevonású 53 (34,5%), 3 osztály összevonású 3 ( 1,9%), 4 osztály összevonású 37 (24,0%), 1-8 osztály összevonású 1 ( 0,6%). Egy tanulócsoportra átlagosan 18,5 tanuló jutott. A szerbhorvát nyelvet a 18 iskolában 38 tanulócsoportban oktatták, ebből osztott tanulócsoport 12 (31,6%), 2 osztály összevonású 10 (26,3%), 3 osztály összevonású 3 ( 7,9%), 4 osztály összevonású 9 (23,7%), 1-8 osztály összevonású 4 (10,5%). Egy tanulócsoportra jutó gyermekek száma 16,4 fő. A nyelvoktató iskolai hálózat tanévenként 3-4 iskolával csökkent, illetve növekedett a körzetesítés ütemének és az alacsony tanulólétszám miatti meg­szüntetéseknek, szüneteltetéseknek megfelelően. Ugyanakkor egyre újabb is­kolákat vontak be a nyelvoktatásba. Az 1975/76-os tanévben a német nyelvoktatást Pogányban és Bogádon, a szerb-horvátot Pogányban szüneteltették. Még ugyanebben a tanévben kezd­ték el a német nyelvoktatást Mázaszászvár I. iskolájában 10 tanulóval, Kom­ló-Kenderföldön 18 tanulóval, Kozármisleny-Üszögpusztán 25 tanulóval. A szerb-horvát nyelvoktatást Drávafokon 58 tanulóval, Mohács, Széchenyi téri iskolájában 60 tanulóval. Az erre az időre már felgyorsult körzetesítés részben kedvező, részben ked­vezőtlen eredményeket hozott. Néhány olyan alsó tagozatos iskola körzetesíté­sével, ahol az alacsony létszám miatt a nemzetiségi oktatást szüneteltették, megnyílt a lehetősége a nyelvtanulásnak. A kisnyárádi iskola volt tanulói Lánycsókon, az erdősmárokiak Himesházán, a liptódiak Babarcon tanulhatták a német nyelvet. Mások kedvezőbb körülmények közé kerültek. (A fazekas­bodaiak G eresdiakon, a kásádiak Beremenden.) Az 54 német nyelvoktató iskola közül 39 valamennyi osztályának nyelvok­tatása megoldott. A 12 alsó tagozatos tagiskola bejáró felső tagozatosai ré­szére a körzeti iskolában biztosították. Az 1975/76-os tanévben 3 tagiskola felső tagozatát körzetesítették be és

Next

/
Oldalképek
Tartalom