Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/a. A párt- és állami szervek kettős irányítása 1972-1978

val; a gimnáziumokba, tanító- és óvónőképzőbe, illetőleg a szakmunkásképzőkbe. A diákotthoni helyek bővítése úgy, hogy a napi érintkezések során a tanulók az anyanyelvet is használhassák. A nemzetiségi oktatás helyzetét 1974-ben Tolna megyében is áttekintették a Nemzetiségi Oktatási Bizottságnak címzett jelentésben. A 25 általános iskolában 2365 fő tanulta a német nemzetiségi nyelvet. Az osztott tanulócsoportban tanulók aránya 52,3%. A nemzetiségi iskolák tanulói közül 26-60% vett részt a nemzetiségi oktatásban. Tolna községben és Cikón ekkor átmenetileg nem oktatták a német nyelvet. Abban a 3 iskolában, ahol a német anyanyelvűek a tanulók többségét tették ki, az anyanyelvi órákat óraterv szerint, a többi helyen csatlakozó órában tartották. Az óvodák közül 7-ben az óvodai nevelési programot nemzetiségi német nyelven tartották.

104 A következő évben Somogy megye is küldött egy elemzést.

105 Szerb-horvát nyelvoktatás a lakócsai körzeti iskolában, a német Szülőkön folyt. Lakócsán a kötelezőnél több órában, heti 5-ben oktatták a nemzetiségi nyelvet. Az ebben érintett öt nevelő mindegyike jól beszélte a helyi nyelvjárást is, szakképzettségüket megszerezték. A tanulók beszédkészségét jónak tartották, de egymás között általában magyarul beszélnek. A magyar nyelv használatának csökkentését tartották kívánatosnak. Szülőkön 3 tanulócsoportban tanították a német nyelvet, de az iskolának nem volt német nyelvszakos tanára, emiatt nem a nemzetiségi óraterv alapján tanítottak. A továbbfejlesztést nem tartották indokoltnak, mert a gyermeklétszám a hosszú távú működést nem teszi lehetővé. A tárgyi és személyi feltételek javításának egyik hatékony útját a körzetesítésekben vélték felfedezni. Baranyában 1970-től kezdődően 15 év alatt a kisiskolák nagy részét megszüntették. E falvak iskolás korú gyermekei a központi, illetve a körzeti iskolákba járnak. Központinak tekinthetjük azt az iskolát, melyhez nem tartozik tagiskola. A tagiskolával rendelkező a központi körzeti iskola, az iskolai igazgatás központja. Csak néhány olyan település maradt a megyében, melynek iskolája felvevőkörzete a település tanköteleseire terjed csak ki. A megyében 1970-1984 között 176 iskola szűnt meg vagy szünetel. Ez a helyzet 1984-ben az alsó tagozatban 2484, a felsőben 2055 tanulót érintett. A megye községeiben az 1984/85-ös tanévben 85 körzeti és 42 tagiskola működött. Komlón 7, Mohácson 6, Siklóson 3, Szigetváron 2 körzeti és 1 tagiskola létezik. Pécsett 35 körzeti központi és 4 tagiskola üzemelt.

106 Az első körzetesítések már az 1950-es évek elején elkezdődtek, de ezek még szórványosak voltak, a felső tagozatosokra vonatkoztak. Az iskolai hálózatot nem érintették. A most beindult körzetesítési kampány az iskolák számát mindhárom megyében a felére csökkentette. Az első években inkább csak a magyar tannyelvű iskolák körzetesítését