Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/f. Politikai kezdeményezések, minőségi és mennyiségi fejlesztések a tanácsoknál

Üjmohácson szerbhorvát nyelvű oktatásra 14 alsó tagozatos, 20 felső tagozatos, német nyelvoktatásra 13 alsó tagozatos és 25 felső tagozatos tanuló jelentkezett.

98 3/f. Politikai kezdeményezések, minőségi és mennyiségi fejlesztések a tanácsoknál Az MSZMP Politikai Bizottsága 1968. szeptember 17-én hozott határozatának a megvalósítására a nemzetiségi kérdést napirendre tűzte az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága és a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is. Az 1969. június 10-én tartott együttes ülésen hozott határozat oktatási kérdésekkel foglalkozott. Feladatul adta Pécs mj. Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának a délszláv, szerbhorvát tannyelvű általános iskola és diákotthon kultúrált elhelyezése lehetőségének vizsgálatát. A megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi osztálya Óbánya és Hidas községekben a német nemzetiségi oktatás lehetőségének, valamint egy német nemzetiségi körzeti diákotthon létrehozása lehetőségének a vizsgálatát kapta feladatul. A határozat értelmében a megyei osztály körlevélben hívta fel a figyelmet a nemzetiségek kultúrájának, anyanyelvének, hagyományainak fokozott ápolására és arra, hogy a pedagógusokat lehetőleg anyanyelvüknek megfelelő területen helyezzék el. Az osztály beszámolója szerint az 1969j70-es tanévtől megkezdődött a német nemzetiségi nyelvoktatás Óbányán. Hidason a művelődési ház tanfolyam formájában elégíti ki az igényeket. Anyagi feltételek hiányában nem láttak lehetőséget a körzeti diákotthon, vagy a hétközi otthon szervezésére Bolyban és Mecseknádasdon, de a feltételeket a IV. ötéves tervben biztosíthatónak tartották.

97 Baranya Megye Tanácsa V. B. művelődésügyi osztálya az 1970/71-es tanév előkészítésére irányelveket adott ki. A korábban kiadott utasítások és irányelvek közül különösen a tanulócsoportok bontására vonatkozó, még érvényben lévő 1963-as keltezésű miniszteri utasítás rendelkezéseire hívták fel a figyelmet. A csatlakozó órákban tanító iskolákban a tanulók elfoglaltsága az I. és II. osztályokban heti 3-3 óra, illetőleg 6-6 félóra, a többi osztályban 4-4 óra. Az igazgatók ellenőrzési munkájukhoz kaptak gyakorlati útmutatást. A továbbképzési formák köre bővült, fő formájává az önképzés vált, melyet a szakfelügyelet irányított és ellenőrzött.

98 A továbbképzési forma az 1971/72-es tanév végén tovább bővült. A német nemzetiségi pedagógusok továbbképzésére az NDK-ban került sor, melynek szakmai célja a beszédkészség és nyelvhelyesség fejlesztése, a szókincs gyarapítása volt. A horvát-szerb nemzetiségi pedagógusok tanfolyamát Jugoszláviában tartották. Célját a szaktárgyi ismeretek, az országra és a népre vonatkozó ismeretek bővítése jelentette, a hangsúlyt a beszédkészség fokozására fektették.

99