Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/d. A nemzetiségi iskolahálózat kialakulása 1956-1960/61

gógiai Főiskola 3 nemzetiségi tanszékén, valamint a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem német, román, szláv intézetében folyt nemzetiségi oktatás, illetőleg nemzetiségi nyelvű pedagógusképzés. Általános iskolai diákotthon 7 működött, köztük a pécsi délszláv. Ezekben az intézményekben 22 000 tanuló tanulta anyanyelvét. A délszláv, román és szlovák iskolahálózatot az 1937/38as tanév adataihoz hasonlítva, jelentős fejlődést tükrözőnek tüntette fel: az iskolák száma 134-ről 212-re emelkedett. Iskoláik száma továbbra is bővült. Nem tartotta kielégítően nagynak a német iskolahálózatot. Az országban az 1954/55-ös tanévben 73 magyar általános iskolában folyt német nyelvoktatás, a következő tanévben számuk száz fölé emelkedett. Nemesnádudvaron és Garén megkezdték az I. osztályban a teljesen anyanyelvű német oktatást. Német nyelvű szakkörök szervezése indult meg 7 általános gimnáziumban, 3 tanító- és tanárképzőben, 1 óvónőképzőben. Ezekből szándékoztak kifejleszteni a német középiskolai hálózatot. 1956. szeptemberétől kezdődően tervezték a pécsi német tanítóképzés megkezdését, ahol az I. osztály 25 férőhelyére több mint kétszeres túljelentkezés történt. A pécsi Pedagógiai Főiskola nappali és levelező tagozatán ugyanekkor német szakos általános iskolai tanárképzés indult. A délszláv, román és szlovák iskolahálózat kialakítását befejezettnek tekintette, csak minőségi fejlesztést látott szükségesnek. Miután bemutatta a nemzetiségi lakosság 1955-ös becsült lélekszámát és iskoláinak számát - 45 000 délszláv lakosra 59 iskola, 15 000 románra 21 iskola, 60 000 szlovákra 113 iskola, 220 000 németre 107 iskola esett - arra a megállapításra jutott, hogy a német lakosság részére arányosítás alapján újabb 40-50 általános iskolát kell szervezni. Hazánkban ekkor ugyanis mintegy 1500 lakosra jutott egy általános iskola.

53 Baranyában az 1956/57-es tanévben munkatervi feladatként az előző évben elért eredmények megszilárdítását, 9 új német és 1 új délszláv nyelvoktató iskola munkájának figyelemmel kísérését tervezték, de további mennyiségi fejlesztést is szorgalmaztak. A szervezési eredményeket nem ismerjük, erre vonatkozó iratanyagot nem találtunk, a tanév végén készített beszámoló sem említi. Az oktatásigazgatási szervek figyelmét ekkor a politikai konszolidáció kérdése kötötte le elsősorban.

54 Somogyban közvetlen forrásokkal bizonyítottan ekkor szerb-horvát nyelvű iskola működött Tótújfalu, Potony, Szentborbás és Lakócsa községekben. Részükre a minisztérium költségvetési pótelőirányzatot engedélyezett ifjúsági könyvek vásárlására.

05 A német nemzetiségi nyelvoktató iskolák szervezése ekkor kezdődött el, melynek kezdeményezésében a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége jelentős szerepet vitt.

56 A minisztérium már 1956. május 16-án megkereste a megyét az előző tanévben kiadott utasítás végrehajtására. A válaszul adott jelentés szerint Szulok községben 173 tanuló részére 2 alsó és 2 felső tagozatú tanulócsoportban tudják a nyelvok-