Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)
II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 2. Az alkotmány megjelenéséig tartó szakasz 1945-1949 - 2/b. Diktatórikus szervezés a vallás- és közoktatásügyi miniszter gyakorlatában az 1946/47-es és 1947/48-as tanévekben
a) A szülők egyrésze úgy véli, hogy Magyarországon az államnyelv ismeretére szükség van. Az anyanyelvet a gyermekek tanulják meg a szülői házban, az államnyelvet pedig az iskolában. b) Több községben a gyermekeket már beiskolázták a magyar tanítási nyelvű általános iskolákba. A szülők egy része nem látja biztosítottnak gyermeke tanulmányi színvonalát, ha a részben vagy teljesen osztott általános iskola alsó tagozatából gyermekét teljesen osztatlan népiskolába léptetik át. Egy-két helyen a tanulmányi színvonalat féltve a kisegítő tanítók képzettsége aggályként merült fel. c) Megfogalmazódott - különösen a német nemzetiségű lakosságot sújtó kitelepítésekkel érintett helyeken - a nemzetiségi oktatástól való félelem, nem kívántak a magyarságtól történő elkülönülésnek még a látszatába sem esni. d) Az előbbiekkel összefüggésben az állami „délszláv tanítási nyelvű" iskolákat a felekezeti iskolákban kérték elhelyezni. Felmerült a régi „egységes rendszer szerinti - fele részben magyar, fele részben délszláv nyelvű" - tanítás igénye is. Gondot okozott az új iskolák (tagozatok) elhelyezése, mert a legtöbb községben állami iskola nem működött. Az egyedüli lehetőséget a felekezeti iskolák nyújtották. Az iskolafenntartók jóindulatot tanúsítottak, de a főigazgató szükségesnek tartotta az egyházi főhatóságok megkeresését. A fenntartás még ennél is nagyobb nehézséget jelentett. A politikai községek nehéz pénzügyi helyzetükre hivatkozva a dologi jellegű kiadásokat nem vállalták. A szervezőmunka a következő eredményekkel járt: Az újonnan szervezett 19 új állami délszláv iskolába az 1946/47-es tanévben 134 tanuló iratkozott be. Az új iskolák közül 2 tagozatként működött. A 14 egyéb iskolában ugyanakkor, melyekben délszláv nyelvű oktatás is folyt különböző heti óraszámokban, illetőleg kettőben anyanyelven oktattak, összesen 459 tanuló járt. Az utóbbi két iskolában közülük 19 volt található. 29 A kedvezőtlen beíratási eredményeket a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja azzal indokolta, hogy a felsőtagozatos tanulókat anyanyelvi ismereteik hiányossága tartotta vissza. A magyar tannyelvű népiskolákban a kellő szintű anyanyelvi képzést ugyanis nem kapták meg. Mások azért tartózkodtak, mert a magyar nyelvű tankönyveiket már beszerezték, a nemzetiségi nyelvű tankönyvek beszerzése pedig újabb anyagi megterhelést jelentene. A miniszter kezdeményezésére ezért utasították az újonnan szervezett iskolák tanítóit a felsőbb osztályok részére óraszámon felüli tanításra. A tankönyveket ugyanakkor ajándék formájában kapták meg. Számos eldöntendő kérdés a beíratások során azonban nyitva maradt. A baranyai tanfelügyelő ezért lehetőséget kért a rendeletben megszabott 30 napos határidőn túli beiratásokra.
