Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

A. Baranya megye közoktatásának fejlődése 1950-től 1985-ig

és az ágazaton belül, bár abszolút számban a ráfordítások nőttek, az általános iskolai arány csökkent. Az anyagi igények teljes körű kielégítésére nem kerülhetett sor, a célkitűzések egy része nem teljesült. A Baranya megyei helyzetet a tanácsülési jegyzőkönyvek, költségvetési beszámolók és a statisztikai adatok érzékeltetik. Az 1965. februári tanácsülésen például bejelentették, hogy a kormány takarékossági intézkedései miatt a megyei költségvetést 12,6 millió Fttal kellett csökkenteni, s 64 betöltetlen állást - közük 23-at a kulturális ágazatból - zároltak. Ugyanezen év novemberi tanácsülésén a művelődésügyi állandó bizottság elnöke kifogásolta az iskolai beszerzések elégtelenségét és azt, hogy 59 pedagógus álláshely betöltetlensége miatt a túlórák évi költségkihatása 2 millió Ft. Az 1970. június 6-i tanácsülésen a művelődésügyi osztály jelentése az iskolareform és a III. ötéves terv végrehajtásáról szólva megállapította, hogy jelentősek az eredmények a nevelő munkában, fejlődött a szakrendszerű oktatás, de 1968-tól újra emelkedett a képesítés nélküli nevelők száma, fokozódott az „elnőiesedés", 1968-ban és 1969-ben 90 pedagógus hagyta el a pályát. A jelentés számot ad a korszerűsítési kísérletek, köztük a szentlőrinci „szocialista munkaiskola" és a tömeges új matematika-oktatási kísérletek, valamint az iskolára előkészítő foglalkozások erdeményeiről, majd megállapította, hogy az oktató-nevelő munka hatásfoka általában nem kielégítő, a bukások aránya nem csökkent. A példák érzékeltetik, hogy az országosan is sűrűsödő gondok az alsófokú oktatásban megyénk hátrányos helyzete, az elaprózott költségvetés, a krónikus építési kapacitáshiány stb. miatt fokozottabban jelentkeztek.