Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
B. Az iskolák államosítása
állami centralizmusnak ellentmondott, és ma már ennek negatív következményeit tisztán látjuk. Az államosítás utáni átmenet természetesen nem volt zökkenőmentes. A nehézségeket fokozta az államigazgatás átalakítása, az új tanácsrendszer kiépítése, ami gyökeresen különbözött az előző közigazgatás önkormányzati struktúrájától. Az átalakítás tanügyigazgatási vonatkozásainak részletezése meghaladja ennek a dolgozatnak a lehetőségeit, s ezért csak egy példával jellemzem a helyzetet: A VKM 1950. január l-jétől rendeletileg előírta, hogy valamennyi ált. iskola dologi kiadásait az önkormányzatok (városok, községek), a személyi kiadásokat és bizonyos beszerzéseket pedig a minisztérium fedezi. Az iskolavezetők a kisebb beszerzésekre a községi (városi) tanácsoktól havi ellátmányt kaptak, melyről a hónap végén kellett elszámolniuk. Az ellátmányok kiutalása azonban gyakran elmaradt vagy késett. Mivel a rendelet megszüntette a levélküldemények „díjátalányozását", s az iskolák postaköltségeit az érdekelt önkormányzatoknál (tanácsok) irányozták elő, átmeneti zavarok keletkeztek, főleg a falusi iskoláknál. A pécsi tankerületi főigazgató ezért fölkérte az alispánt és a polgármestereket, hogy szorgalmazzák a havi ellátmányok kiutalását, „nehogy az iskolák . . . vezetőinek kelljen saját zsebükből vásárlásaikat fedezniök az utólagos elszámolás reményében". A díjátalányozás megszüntetésével kapcsolatban pedig jelezte, hogy a tantermenként előirányzott 10,- Ft nem elégséges, s ezért „várhatóan a levelezés az iskolákkal leáll". Kérte az alispánt (polgármestert), hogy a problémák megoldása érdekében a Belügyminisztériumban interveniáljanak. 65 Sok probléma volt az államosított iskolai és javadalmi földek hasznosításával kapcsolatban. Ezt a tankerületi főigazgató, ill. tanfelügyelő 1949. november 9-én kiadott körrendelete szabályozta. 66 Ezek szerint az iskolai alapvagyont képező földeket, valamint a lemondás, nyugdíjazás, vagy áthelyezés folytán a személyhez kötöttségtől felszabadult tanítói javadalmi földeket bérbeadás útján kellett hasznosítani. A nem államosított (pl. kántori) földek fölött továbbra is a javadalmas rendelkezett, de ennek fejében annyi értékegységnek megfelelő megváltást volt köteles fizetni, amennyit a
