Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

zórikussá tette. A helyreállítás ezért sok helyen elhúzódott, és gyakorlatilag, nagyjából csak 1948 második felében fejeződött be. A rendbehozatalban igen jelentős szerepük volt a helyi és megyei népi, ill. tömegszervezetek által kezdeményezett különböző újjáépítési mozgalmaknak. („Siess, adj, segíts !", „Dolgozók az iskoláért" stb.) Ezek kibontakozásának csúcspontja 1948-ban, az iskolák államosítása után következett be. A különböző szervek, vállalatok 1948 szeptemberéig Baranyában 78 iskola helyreállítását végezték el 307 859 Ft értékben. Élenjártak a bányászok falujáró brigádjai, akik 17 iskolát hoztak rendbe.

10 Az iskolai élet normalizálását sokáig akadályozta a nevelőhiány. A Köznevelés 1946. decemberi számában közölt adatok szerint Baranya vm. 761 tanítója közül, az elesetteket és eltűnteket nem számítva, hadifogságban volt 84, nyugatra távozott 7. Ez a tanítók 12%-át tette ki. Az igazoló bizottságok nem igazoltak 47 tanítót (6,2%), akiknek 20%-át elbocsátották. Az arányok rosszabbak az országosnál, mivel a hadifoglyok és nyugatra távozók országos aránya csak 8,1%, a nem igazoltaké pedig 3% volt. Küzdelem az általános iskolák kiépítéséért a koalíciós időszakban A felszabadulás előtt a magyar alsófokú oktatás szervezete nem volt egységes. Létezett az 1940. évi X. tc.-kel létrehozott 8 osztályos népiskola, és egyidejűleg az 1868. évi XXXVIII. tc. alapján működő népiskola is, amely 6 osztályból és általános vagy gazdasági továbbképző tagozatból állt. A felszabadulás után a VKM mindenekelőtt a kettősséget kívánta megszüntetni, s ezért 1945. július 13-án elkészült egy miniszteri rendelet a tanügyi hatóságok számára a népiskolák osztálykereteinek kiépítéséről és az osztatlan iskolák összevonásáról.

11 A rendelet célja az volt, hogy minden olyan akadályt és egyenet-