Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

ba járt a tanulók közel 23%-a, itt volt a tantermek 27 és a tanítók 31%-a. Ezek legnagyobb részét a már régebben államosított pécsi elemi népiskolák tették ki. A viszonylag fejlett polgári iskolai és középiskolai hálózat fenntartók szerinti megoszlása az alábbi volt: Iskola Állami Községi Rk. Ref. Társulati, egyesületi

1 összesen Polgári isk. 42 3 2 1 2 12 Gimnázium 1 1 3 — 1 6 Kereskedelmi középisk. — 2 — — — 2 Ipari, építőip. középisk. 2 13 — — — 3 Tanítóképző — — 2 — — 2 Összesen 7 7 7 1 3 25 1 A társulati-egyesületi polgári isk. (Németbóly és Hidas) és 1 gimnázium (Pécs) német tannyelvű (Volksbund) iskolák voltak. 2 Az 1950-ben Baranyához csatolt Szigetvár polg. fiú- és leányiskolájával együtt. 3 Pécsi nőipariskola. Az 1943/44. évi értesítők alapján hozzávetőleges pontossággal megállapítható, hogy - a Volksbund iskolák nélkül - a polgári iskolák 80 osztályában 140 tanár 3400-3600 tanulót, a középiskolák 104 osztályában pedig 243 tanár kb. 4000 tanulót oktatott. A polgári iskolai tanulólétszámot némileg növelte a néhány községben (Villány, Mágocs, Szentlőrinc, Komló) működő polgári iskolai magánvizsgára előkészítő tanfolyam. Az alsófokú szakoktatást Pécsett egy községi szakirányú iparos és egy kereskedő tanonciskola, valamint 3 magánjellegű gyors- és gépíró iskola (Pillich Andorné-féle, Károlyi Ibolya-féle és a Kermosz) képviselte. A mezőgazdasági szakoktatás intézményei a szentlőrinci, mohácsi és siklósi téli mezőgazdasági iskolák voltak, ahol „aranykalászos gazdákat" képeztek.

1