Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

E. Válogatott dokumentumok 1945-1986

lódásokat okoznak az együttműködő szervek között, idő- és energiaveszteséget eredményeznek, túlterhelik az apparátus dolgozóit . . . szükséges, hogy kiküszöböljük a fennálló nehézségeket, s kialakítsuk az osztályok végleges szervezeti rendjét és létszámát (. . .) Különösen a következő kérdésekben kérjük . . . véleményét, javaslatait: 1, Milyen legyen a végleges szervezete és létszáma a megyei műv. apparátusnak? ... 2. Legyen-e járási műv. szakigazgatási szerv? Mi legyen a feladata, hatásköre a járásoknak? 3. Milyen legyen a községek művelődésügyi szervezete, ki legyen az irányító? 4. Egyesüljenek-e az oktatási és népművelési állandó bizottságok? 5. A félfüggetlenített járási népművelési felügyelet bevált-e? 6. Az ált. iskolai szakfelügyelet a megye közvetlen irányításával, a járási területi önállóság elvének érvényesítése nélkül működjék-e, vagy pedig (járási szakig, szerv szervezése esetén) legyen-e minden járásnak (kerületnek) önálló szakfelügyelete? 7. Az ált. iskolai szakfelügyeletet az iskolai csoport megfelelő szakos felügyelői, vagy pedig megyei félfüggetlenített szakfelügyelők fogják-e össze az iskolai csoportvezető irányításával? 8. . . . milyen legyen a jövőben a minisztérium általános és szakfelügyelete? . . . Bp. 1958. május hó 2-án." (BML Műv. Oszt. iratai 1591/1958. 21. 675. doboz.) m) A művelődésügyi szakig, szervezet részére a kormány, a bérfeszültség csökkentése érdekében, személyi pótlékot állapított meg. Részletek az erről készített jegyzőkönyvből: „Jegyzőkönyv, felvétetett 1959. január 27-én a Művelődésügyi Minisztérium Tanácsigazgatási Főosztályán . . . Hári Ferenc, a . . . főosztály képviselője közli, hogy a művelődésügyi apparátus dolgozóinak és az irányításuk alá tartozó pedagógusoknak, intézményvezetőknek a bére között évek óta feszültség van. A bérfeszültség az újabb pedagógus bérrendezéssel tarthatatlanná vált, mert szá-