Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
A. Baranya megye közoktatásának fejlődése 1950-től 1985-ig
sában élesen elválik a szakmai, valamint az általános műveltséget adó képzési cél, nincs átlépési lehetőség, hiányos az anyagi-tárgyi ellátottság, kevés a diákotthoni férőhely stb. A távlati fejlesztés elképzelései közül csak néhányat emelek ki: az iskolának konvertibilis tudást, szélesen alapozott általános műveltséget kell adnia. Indokolt az oktatás „lefelé", ill. „fölfelé" való kiterjesztése, a tankötelezettség 18 éves korig való felemelése. Az anyagi feltételekről szólva hangsúlyozta a tervezet, hogy az „oktatás részesedése a nemzeti jövedelemből nemcsak attól függ, hogy milyenek a teltételek, hanem attól is, hogy a társadalom milyen fontosnak ítéli meg az oktatás társadalmi és gazdasági - perspektívában emelkedő - jelentőségét." Ezután a tervezet készítői leszögezték, hogy az oktatást még nem lehet súlyponti feladattá tenni, mert a lakáskérdés megoldása a legfontosabb. 20 Az Országos Tervhivatal által elkészített tervezet már szerényebb volt. Számoltak a demográfiai hullámzással, s általában a „szintentartás" kapott hangsúlyt. A szakmai irányú középfokú oktatás további növekedését, a kollégiumi férőhelyek fejlesztését irányozták elő. Tervezetük az összes oktatási beruházások 37-38%-át szánta a középfokú oktatás fejlesztésére. 21 Ezek voltak a 72-es párthatározat „előképei", s a határozat kidolgozásánál ezeket nagyrészt figyelembe is vették. Viszont nem számoltak az 1973-ban kezdődő világgazdasági válsággal. Túlzott volt a képzési arányokban a szakmai orientáció, háttérbe szorult a továbbtanulást leginkább előkészítő gimnázium. A hibák egy részének korrigálására csak az MSZMP KB 1982. évi állásfoglalása után került sor. 22 Az 1970-től napjainkig terjedő időszak fejlődését az alábbi táblázatok szemléltetik:
