Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

tenni ! Viszont a 9. pont már kifogásolható, mivel véleményünk szerint utat nyit a kisiskolák megszüntetésnek. „A tanév végével meg kell szüntetni a 8. pontban említett iskolák tanulócsoportjait, ha a tanulólétszám a rendelkezésre álló népességi adatok szerint a következő években tartósan 10 fő alá csökken és a tanulók oktatása más iskolában, diákotthoni elhelyezéssel biztosítható." Tehát a megszüntetést az 1971-72-es tanév végén kellett eldönteni a következő évek várható (előre számított) tanulólétszáma alapján. (Ebben a tanévben a tanulólétszám mélypontja van országosan, amely Baranyában 2 évet késik és elhúzódik, s az ekkor megjelenő népesedéspolitikai határozat eredményei kiszámíthatatlanok!) A problémát fokozta a rendelet 10. pontja, amely szerint a fenti létszámoktól való eltérés engedélyezését „kivételesen indokolt esetben" a járási hivatalok művelődési . . . szakigazgatási szervére bízza és a 11. pont, amely kimondja, hogy ,,az utasítás végrehajtását a helyi tanterem- és nevelőellátással és fejlesztési lehetőségekkel összhangban kell megkezdem". Ez a rendelet alapozta meg a tanügyigazgatásban a 70-es évek körzetesítési kampányát, amely a kisiskolák tömeges megszüntetéséhez vezetett a „törpefalvasodó" megyékben. A magunk részéről a miniszteri utasításhoz és végrehajtásához a következő megjegyzéseket fűzzük: - a rendelet kiadását előzetes kormányrendelet és a 2025/1968-as kormányhatározat írta elő, ill. szabályozta; - megjelenésének időpontjában az ált. iskoláknál demográfiai hullámvölgy volt, amely fokozta a falusi kisiskolák elnéptelenedését. Sok kisiskola a belső migráció és más tényezők miatt „veszélyes zónába" került; a létszámprognózisok nem voltak megbízhatók. A 70-es évek közepétől számítani lehetett ugyan a tanulólétszám növekedésére, de ez a városokban és kiemelt településeken jelentkezett; - ebben az évben (1971) jelent meg az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció, amely a kisközségeket az „egyéb" (szerepkör nélküli) települési kategóriába sorolta, s ezért fejlesztésre pénzt nem, vagy alig kaptak. A következmény: népesség- és tanulólétszám-csökkenés, iskolaépületek és nevelői lakások leromlása, ne-