Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

A. Baranya megye közoktatásának fejlődése 1950-től 1985-ig

jelenleg van. Az országos csökkenés 35,4%, közel kétezer iskola. A nagyarányú koncentráció következménye optimálisabb nagyságú iskolák kialakulása, melyet az alábbi táblázat szemléltet: Év Az egy iskolára jutó Év Tanulók száma nevelők száma Tantermek száma Év Baranya országos Baranya országos Baranya országos 1942 88 1,9 1,7 1950 108,8 198,9 3,6 5,7 2,8 4,0 1960 128,1 220,7 5,9 9,1 3,3 4,8 1970 129,3 203,6 7,6 11,5 4,0 5,8 1980 238,5 319,9 17,3 20,8 8,0 9,8 1984 279,8 363,6 20,9 24,4 9,4 12,1 Változás 1950-1984 között %-ban 257,2 182,8 580,6 428,1 335,7 302,5 .. Nincs adat. A táblázat tükrözi megyénk kedvezőtlen településszerkezetéből adódó, elaprózott iskolahálózatát, melyen négy évtized alatt, az országosat különösen 1970-től jóval meghaladó mértékű koncentráció és fejlesztés ellenére sem tudtunk úgy változtatni, hogy az általános iskoláink elérjék az országos átlagnagyságot. A koncentráció, ill. az iskolák körzetesítése egyrészt szükségszerű előfeltétele volt a szakrendszerű oktatás közel teljes körűvé tételének, másrészt következménye a baranyai törpe falvak, bennük az alsótagozatos kisiskolák elnéptelenedésének. Kétségtelen tény, hogy ennek voltak és vannak kedvezőtlen következményei is. Az egyik ezek közül az, hogy miközben a 70-es évek közepétől napjainkig 14,1%-kal (6270 fő) növekedett a tanulólétszám (az országos nöevekedés 21% volt), sok iskolai tanterem megszűnt. Egyidejűleg a városokban és körzeti központokban 493 osztályterem létesült

16

, de a tényleges tanteremszaporulat a statisztika szerint mégis csak 161 (10,4%), szemben a közel 10 ezres (32%-os) országos tanteremnövekménnyel. Tehát Baranyában a gyors városiasodás, a belső migráció következményeként nagy árat kellett íi-