Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

alapozták meg (nyilván a tárgyi és személyi feltételek hiányoztak), másrészt felvilágosító munkájuk nem volt. . . megfelelő". A tervutasításos rendszer kritikájaként értékelhető a következő megjegyzés is: ,,A körzeti iskolák tervét nem teljesítettük, ennek ellenére a tagiskolák tervezett létszáma megvalósult, de több ... a tervezettől eltérő helyen." A jelentés végezetül felsorolja az 1953/54-ben újonnan megnyílt körzeti iskolákat (Gerényes, Csányoszró, Sumony, Kiskassa, Bise), a megszűnteket (Velény, Űjpetre), a megnyílt új tagiskolákat (14 helyen) és a megszűnt tagiskolákat (11 helyen). Az 1950-1954 közötti évek körzetesítési munkájának eredményeként a felső tagozatosok szakrendszerű oktatása országosan elérte a 78,9, Baranyában a 66,1%-ot. A jóval gyengébb megyei arány nyilván a településszerkezet következménye. Főleg ezzel magyarázható az is, hogy miközben országosan 17%-kal nőtt az osztott iskolák aránya, Baranyában 6%-kal csökkent, mivel az osztott iskolák közül 10 részben osztott, ill. 3 tanulócsoportos iskolává fejlődött vissza. A körzetesítés eredményeként 1952/53-ban a 3 kmnél nagyobb távolságról bejáró tanulók száma 3309 főt tett ki, s ez a felsőtagozatosok 16,6%-a.

30 Ezeknek az éveknek a legjelentősebb fejlesztése a nevelők számában mutatható ki. A növekedés országosan 22,3 Baranyában 26%, de ez azzal járt, hogy a képesítés nélküli nevelők száma országosan 103-ról 575-re (1,3%) nőtt, s Baranyában az 1952/53. évi statisztika szerint az 1667 törzstag nevelő közül már 58 (3,5%) volt képesítés nélküli. (L. 1. sz. melléklet!) Az „új szakasz", az 1956-os politikai válság és a konszolidáció évei (1Ç54-1960) Az 50-es évek elejének erőltetett, gyakran megalapozatlan iskolafejlesztési és körzetesítési politikája az MDP KV 1954. évi „A közoktatás helyzetéről és feladatairól" szóló határozata nyomán némileg módosult, reálisabbá vált.

31 A határozatban nagyobb hangsúlyt kapott az ált. iskola fejlesztése, a pedagógusok, köztük a falusi nevelők anyagi és erkölcsi megbecsülésének fokozása. A vidéki pe-