Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

latban is bevált négyféle szervezeti típust: az önálló, az együttműködéses, a körzeti és a partikuláris felső tagozatú ált. iskolát törvényerőre kell emelni". A törvénytervezet a minisztériumon belül is nagy vitát váltott ki. Az ált. iskolai ügyosztály pl. a következőképpen véleményezte: a törvény megalkotásának a feltételei nincsenek meg, mivel társadalmunk rétegei feszültségekben élnek egymással szemben, a politikai pártok álláspontjai is lényegesen eltérnek egymástól, és végül „pénzügyi politikánkat a stabilizáció kényszerítőleg könyörtelenné teszi az időszerű kultúrpolitikai kérdésekkel szemben is (a pénzügyi és belügyi igazgatás megszorításai miatt meglevő iskoláink alig vegetálnak, fenntartásuk alapja a szülőktől való szervezett koldulás)" . . . ezért „a törvény elkészítését . . . halasszuk társadalmi életünk és gazdasági helyzetünk megnyugvásának idejére".

7 Ez a vélemény tükrözi a korabeli gazdasági és politikai helyzetet (újjáépítés, jóvátétel fizetése, infláció és stabilizáció). Ezen talán csak egy jelentősebb külföldi segély vagy kölcsön segíthetett volna, de ennek politikai feltételei hiányoztak. Az OKT törvénytervezetében szerepelt a tanügyigazgatás reformja is, mely szerint az ált. iskolák nem a tankerületi főigazgatók, hanem kizárólag a tanfelügyelők hatáskörébe tartoznának, és a közvetlen felügyeletet járási szakfelügyelők látnák el. A Pedagógiai Értesítőben erről írt szenvedélyes hangvételű cikket a pécsi Muszty László. Szerinte a népoktatást (ált. iskolákat) ki kell venni a főigazgatóságok hatásköréből (ezek csak a középiskolákkal foglalkozzanak), meg kell szervezni a járási tanfelügyelőségeket, s a tanítóság jusson szerephez a tanügyigazgatásban. Az, hogy kik ellen szólt Muszty írása, kiderül a következő idézetből: „A tanítóság semmilyen félmegoldással nem hagyja megtéveszteni magát a rókahájjal megkent jogászpárti tanügyi teoretikusoktól".

8 A tanügyigazgatás átfogó reformjára azonban csak 1950-ben, a tanácsok megalakulásával kerüt sor. Ekkor jöttek létre a tanácsok végrehajtó bizottságainak előbb integrált oktatási és népművelési, majd külön oktatási és külön népművelési osztályai megyei, járási és városi szinten. Ez az önállósággal alig rendelkező tanügyi szervezet a Muszty-féle elképzelésekből keveset váltott valóra. Eltávolí-