Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete
A fentieket - a megyei pedagógiai intézetek és a szaktanácsadás létrehozásával kapcsolatban - csak mint lehetőségeket említem. Kevés még a tapasztalat. Mindenesetre ma még nem alakult ki a megyei ped. intézet és a megyei szakigazgatási szerv között az információk oda-vissza áramlásának hatékony rendszere. Úgy tűnik, hogy a korábbi helyzet, a tanulmányi felügyelők és szakfelügyelők közötti nem kielégítő együttműködés, jelenleg még a különálló, bár a szakigazgatási szervnek alárendelt intézménnyel sem oldódtak meg. Előfordul, hogy az intézet jelzéseire nincs visszacsatolás, a most már szintetizált szakmai jelentéseket a szakigazgatás nem operacionalizálja, elmaradnak az érdemi intézkedések. Lehetséges, hogy ezek a jelzések nem kellően megalapozottak, de az is valószínűsíthető, hogy az oktatási (művelődési) tanácsi igazgatás a permanens átszervezés (pl. a kétszintes tanácsi rendszerre való áttérés) következtében funkciózavarokkal küzd, eléggé dezorganizált állapotba került, amelyet a nagymérvű fluktuáció is alátámasztani látszik. Az oktatási (művelődési) szakigazgatási szervezet létszáma csökkent, adminisztratív ügyintézői feladatai növekedtek, a koncepcionális kérdésekkel való foglalkozás lehetőségei beszűkültek (ezen a megyei pedagógiai intézet eddigi „szolgáltatásai" sem tudtak lényegesen változtatni). Az 1971. évi tanácstörvény életbelépése óta erősödött a helyi tanácsok önkormányzati funkciója. Ez azonban csak lassan, ellentmondásosan érvényesült és alapvetően máig megoldatlan. Voltak és ma is vannak ellenható tényezők, amelyek egy része a településhálózati adottságokkal függ össze : sok kis helyi tanács, társközségek, egyenlőtlen gazdasági lehetőségek, a decentralizált igazgatási feladatok ellátásához nincs elég kvalifikált szakember, a helyi önkormányzati testületek működése gyakran formális, ki vannak szolgáltatva a hivatali apparátusnak stb. De a helyi tanácsi önkormányzat hatáskörének erősödése és egyidejűleg a megyei irányítás leépülése, megnövelheti a felesleges és illetéktelen beavatkozás lehetőségének veszélyét az iskoláknál és óvodáknál (pl. hatáskör elvonás). Kérdés az, hogy a helyi tanácsi önkormányzat erősödése menynyire befolyásolhatja az iskolák önállóságát. Figyelemre méltók eb-