Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete

A művelődési állományú szakfelügyelők megbízásukat ugyancsak a megyei (megyei városi) műv. osztálytól kapták. Nekik utasítási joguk ugyan nem volt, de helyzetük miatt tanácsadó szerepük implicite utasítás erejével hatott. (A felügyelt iskola vezetője, nevelője tudatában volt annak, hogy a szakfelügyelő jelzéseit megkapják az utasítási joggal rendelkező tanácsi szakigazgatási szervek.) Az új felügyelői útmutató tevékenységszerkezetét vizsgálva megállapítható - és ezt a felügyelői jegyzőkönyvek is alátámasztják -, hogy jellemző a segítő-fejlesztő és értékelő-minősítő jelleg, elég sok a regisztráló, közvetlen beavatkozást nem igénylő felügyelői megnyilvánulás. A számonkérő befolyásolás viszonylag kismérvű, inkább az utóvizsgálati jegyzőkönyvekben fordul elő. A negatív jellegű bejegyzések aránya kb. 25%. Viszont jellemző, hogy a felügyelők szóbeli értékelései, beszámolói ennél lényegesen több negatívumot tartalmaztak. A szakfelügyelők gyakran „álutasítás" formájában rögzítették utasításaikat. Ezek „javaslat" formájában kerültek a jegyzőkönyvekbe, s így fogalmazták meg, hogy mit kell végrehajtani.

10 - Az általános t. felügyelők és szakfelügyelők együttműködése különösen az iskolák teljes (komplex) ellenőrzésében jelentős. Ez az együttműködés azonban tulajdonképpen 1950 óta - a fejlődés ellenére - nem kielégítő. A jellemző problémák a 70-es években a következők:

11 - A tanulmányi felügyelők - főleg a járásiak, városiak - elégtelennek minősítik a szakfelügyelők közreműködését az iskolák összegező (teljes) ellenőrzésében, főleg csak a szaktárgyak oktatásának eredményeiről kaptak kevés és nem kellően rendezett, elemzett tájékoztatást. A szakfelügyelők pedig azt sérelmezték, hogy jelzéseikre nem történt intézkedés. - Probléma volt a felügyeleti tapasztalatok iskolai szintetizálásával. Ezt a tanulmányi felügyelő készítette el, de ebben dominált az igazgatási, szervezési elem, a szakmai „szintézis" gyakran csak a szakfelügyelői látogatási feljegyzések rövidített kivonata volt; gyenge volt az ellenőrzött iskola oktató-nevelő munkájának általánosított megítélése. (A szintézis elkészítésébe be kellett volna von-