Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete
évben voltak eredmények, de főleg demográfiai okok miatt a tárgyi és személyi feltételek fejlesztési terve nem valósult meg. Mivel a következő ötéves tervben ált. iskolai fejlesztésre kevés lehetőség biztosítható, csak szintentartásra és a felszerelések, főleg helyi forrásokból (KOFA) való fejlesztésére lehet reálisan számítani. A gimnáziumokat csak nagyon megfontoltan lehet szakközépiskolákká szervezni, és a szakmunkás-utánpótlás fő bázisai továbbra is a szakmunkástanuló-iskolák maradnak. Ki kell dolgozni a középfokú oktatás fejlesztésének új irányait és arányait. - Hogy látta a megyei tanácsi szakigazgatás (irányítás) a 60-as évek reformcélkitűzései végrehajtásának személyi feltételeit? Erről tájékoztat az 1969. december 28-i vb-ülés előterjesztése, mely a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek helyzetét tárja tel. A művelődésügyi osztály a jelentést szociológiai jellegű felméréssel támasztotta alá. A jelentés megállapítja, hogy a megye ált. iskoláinak szemléltető eszközökkel való ellátottsága 63%-os (utolsó hely az országban), a középiskolákban ez az arány 50%-os (7. hely az országban). Az ellátási nehézség egyik fő oka, hogy az árak 3050%-kal emelkedtek. Probléma, hogy a pedagógusok bérezése alacsony, Baranya az országos átlag alatt van. Sok a bérmaradvány, s ezek egy hányadát a helyi tanácsok máshol és másra használják fel. A nevelők nem kielégítő anyagi helyzete negatívan hat munkavégzésük minőségére, növekszik a pályát elhagyók száma, és fokozódik az elnőiesedés. A vb elnöke a vita összefoglalásaként megállapította, hogy a helyzet nehéz, de az ország most nincs olyan helyzetben, hogy javítson a pedagógusok anyagi helyzetén, és más értelmiségi rétegek még rosszabb helyzetben vannak. A határozat felhívta a járási (városi) és községi tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy tűzzék napirendre ezt a témát, és főleg a nevelők lakáshelyzetén igyekezzenek javítani. Ez volt tehát a helyzet a ma prosperáló időszaknak minősített 60-as évek végén. Ez a vb-ülés csak megerősíti a Munkaerő és Életszínvonal Távlati Tervezési Bizottság Oktatástervezési Munkacsoportjainak 1969 májusában készített elemzésének megállapítását: „A pedagógusok életkörülményeinek, társadalmi helyzetének alapvető javítása nélkül az oktatás