Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete

és 40 középiskolai tanuló disszidált, és 5 középiskolást kizártak az iskolából. Az előző évek hibáiról szólva megemlítette a rossz tanterveket, az erőltetett aktualizálást és frázisosságot a politikai-világnézeti nevelésben, valamint a szavak és tettek, elmélet és gyakorlat ellentmondásainak negatív hatását. A következő időszak feladatairól szólva megállapította, hegy ugyan 1945 óta kb. 200 tanterem létesült, de ez kevés, a gondokat fokozza, hogy 1960-ig 8000 fővel növekszik a tanulólétszám, és ennek elhelyezésére a hároméves tervben előirányzott 95 ált. iskolai tanterem felépítése, 60 pedagóguslakás létesítése nem lesz elegendő, s ezért nagyarányú társadalmi mozgalmat kell indítani iskolafejlesztésre. A tanács az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Palkó Sándor vb-elnök vitazáró összefoglalójában - hivatkozva Kállai Gyula miniszterre - leszögezte: Gyökeres változás szükséges az értelmiséggel való viszonyban. Aki nem ellenség, azzal szövetségre kell lépni. Fontos a bizalom, a vitában való megnyerés. Legyen vége a „furkálódásnak" ! Le kell zárni a felelősségre vonásokat. A tanácsülés ebben a szellemben hozott határozatokat, s ez nagymértékben segítette Baranyában a konszolidációt. Javult a pedagógusok politikai megítélése, bár a „kétfrontos harc" - főleg vidéken — még jó ideig elsősorban a revizionista nézetek elleni küzdelemben jutott kifejezésre. - A „baloldali" nézetek és itt-ott előforduló túlkapások inkább „bocsánatos bűnnek" számítottak. d) Az 1960-as évek: A 60-as évek közoktatáspolitikájának középpontjában az 1961. évi III. törvény (reformtörvény) megalkotása, végrehajtása és az évtized második felében szükségessé váló korrekciója állt. Ezzel az iskolareformmal összefüggően készült el Baranya megye általános és középiskolai oktatásának első távlati fejlesztési terve az 1980-ig terjedő időszakra. A távlati terv elkészítésére a megyei tanács 1962. november 7-én hozott határozatot. A tervkészítésre alig két hónap határidőt kapott a művelődésügyi osztály. A szűkre szabott határidőn túlmenően a távlati fejlesztési terv elkészítését még a következő problémák nehezítették: - Volt ugyan Baranya megyének a 60-as évek elején egy 20 évre szóló távlati fejlesztési tervtanulmánya, de ez nem volt tudományosan megalapozva, számítási anyagot nem vagy csak hézagosan