Márfi Attila (szerk.): Vörös Vince irathagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 3. (Pécs, 2009)

A SZEMÉLYI HAGYATÉK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE, RENDEZÉSE, AZ ISMERTETŐ LELTÁR SZERKEZETE, A DOKUMENTUMOK FORRÁSÉRTÉKE

újságírói, publicisztikai pályájának kezdeti lépéseiről, eredményeiről is találhatók források, más újságokkal tartott kapcsolatainak irataival együtt. Az F. állag, amely a Független Kisgazdapárttal való kapcsolatát ismertetik 1933-tól a rendszerváltozást követő évekig. Az állagot felépítő tételek szinte mindegyike az FKgP egy-egy jelentős korszakáról őriztek meg pártdokumentumokat, illetve Vörös Vince és az FKgP kapcsolatának iratait. Az első tétel a Vörös Vincéhez eljuttatott 1933-1943 közötti pártiratok, többnyire fénymásolatban fennmaradt példányai: tájékoztató levelek, pártprogramok dokumentumai, jegyzőkönyvek, röpiratok, párt-rendezvények anyagai, kisgazdákkal való levelezések, s e forrásokon utólag tett feljegyzések, észrevételek. A következő b. tétel viszont a megerősödött és országépítő FKgP 1945. évi forrásait fogja össze baranyai és országos kitekintéssel. A dokumentumok a hatalmi helyzetbe került kisgazdák Nemzeti Újjáépítő Programjáról, s más pártokkal, elsősorban az MKP-vel folytatott pártküzdelmekről tanúskodnak. De találhatók dokumentumok a demokratikus berendezkedés különböző baranyai szervezetei, így az Igazoló Bizottságok, Földbirtokrendező Tanácsok és a Közellátási Szakértői Bizottság tevékenységéről is. Az ezt követő három tétel pedig elsősorban a koalíciós időszak kisgazdapárti szerepeit, az élesedő pártharcokat, végül a kommunisták „szalámi taktikájának" köszönhető belső ellentmondásokat, széthúzásokat dokumentálja. Fontos iratok találhatók a baranyai kisgazda szervezetek programjairól, szervezeti életéről, a Vörös Vincéhez, mint nemzetgyűlési képviselőhöz eljuttatott pártutasításokról, tervezetekről, országos eseményekről, a már említett köztársaság elleni összeesküvés további részleteiről, s 1947-től a meghasonult kisgazda vezetők igazodó és ellentmondásos szerepéről, végül az 1948-ban tapasztalható, feloszlatás előtti intézkedésekről, zavaros állapotokról. A g. tétel viszont az 1956. október 30-án újból életre keltett Független Kisgazdapárt röpiratát és Vörös Vince számára kiállított felhatalmazó iratokat tartalmazza. Az állag utolsó tétele pedig az 1988ban újjáalakult Független Kisgazdapárt főleg Vörös Vincére vonatkozó forrásait csoportosítja 2000-ig. Ezek közül elsősorban Vörös Vince FKgP-ből való kizárására, a közte és Torgyán József pártelnök közti ellentétre, s végül rehabilitálásának irataira kell felhívni a figyelmet. A Független Kisgazdapárttal kapcsolatos források után egy szintén nagyon értékes, az újkori magyar történelem egyik meghatározó eseményének, az 1944. december 21-én Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, és „utóéletének" fénymásolatban megőrzött forrásai következnek a G. állag részeként. Az állag három tételből áll, amelyek közül az első az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány szervezésének, megalakulásának és első rendeleteinek fénymásolt dokumentumait tartalmazza 1945 februárjáig. A következő tétel Vörös Vincéhez, mint az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőjéhez 1945 és 1947 között eljuttatott okmányokat (meghívók, tájékoztatók, ülésjegyzőkönyvek és Vörös Vince hivatalos igazolványai) ismerteti. A harmadik tételben azok a zömében protokolláris jellegű dokumentumok találhatók, amelyek 1984. december 21-én Debrecenben, az Ideiglenes Nemzetgyűlés 40. évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségről tájékoztatnak. Ezt követően a H. állagban azok a különösen értékes dokumentumok követ-