Márfi Attila (szerk.): Vörös Vince irathagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 3. (Pécs, 2009)
A SZEMÉLYI HAGYATÉK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE, RENDEZÉSE, AZ ISMERTETŐ LELTÁR SZERKEZETE, A DOKUMENTUMOK FORRÁSÉRTÉKE
egyesítéssel kialakított személyi fond ugyanis ömlesztett állapotban volt. Történtek az anyag átláthatóságára bizonyos kísérletek Vörös Vince részéről is, de az általa kialakított forráscsoportok jobbára az időközben elvállalt publikálásokat és visszaemlékezéseinek megírását szolgálták. Halálát követően ez a fajta iratrend is felborult, gyakorlatilag átláthatatlan, többszörös forrásmásolatok halmaza lett a forrás-együttes. Az iratok folyamatos értékelése, tipizálása és kategorizálása után az volt a legcélszerűbb, ha tematikai egységeket alakítok ki. Ezek a témakörök természetesen Vörös Vince pályafutásának különböző szakaszait tükrözték, a fennmaradt források függvényében. Az iratok olvasása és rendezése során ezek a témakörök folyamatosan bővültek, illetve árnyaltabb tematikai egységeket lehetett elkülöníteni. Megnehezítette az elkülönítést, hogy egy adott időszakban, s ez az 1930-as és 1940-es évekre tehető, Vörös Vince egyidejűleg számos politikai és társadalmi kezdeményezésben vállalt szerepet. Éppen ezért több olyan forrás is található a gyűjteményben, főleg a levelezésekre gondolok, melyek közlései és adatai egyszerre érintik a Független Kisgazdapártban, a Kalászos Mozgalmakban, a Parasztszövetségben vállalt szerepeinek és újságírói működésének területeit. Ezekben az esetekben a legjellemzőbb és hangsúlyosabban kiemelt részterületek alapján lehetett eldönteni, mely tematikai egységhez tartozzon egy-egy dokumentum. Természetesen az ilyen szakmai döntéseknél számolni kell az egyéni megítélésekkel is, azaz vállalni kell annak ódiumát, miért éppen az adott forráscsoporthoz lett besorolva az egy-egy összetett információkat hordozó dokumentum. Ugyanakkor számolni kellett azzal is, hogy Vörös Vince számos politikai szerepvállalásának forrásait külön kellett csoportosítani, pl. a Kalászos Mozgalmakban, Magyar Parasztszövetségben, a Független Kisgazdapártban való részvételeinek forrásai, valamint közéleti és politikai publikálásai. Viszont ezek a működési területek nem azonos időintervallumban zajlottak, több korszakot is átöleltek. De úgy érzékeltem, hogy ezeket a forrásokat együtt kell tartani, mivel nem minden esetben voltak akkora mennyiségben, hogy a korszakhatárok miatt szét kellett volna őket választani. Ráadásul azt is fontosnak tartottam, hogy az adott működési terület forrásai, a különféle korszakok ellenére is együtt maradjanak A különböző működési területek között bizonyos rangsort, hierarchiát is figyelembe kellett venni, s az országosan is fontos politikai eseményekkel és korszakokkal is számolni kellett a rendezés során. Úgy vélem, mindezek ellenére, hogy a források speciális levéltári szerkezete, az állagokra és azon belül tételekre való tagolás átláthatóvá teszi ezt a terjedelmes és nagyon összetett irathagyatékot. Bizonyos szintű szakmai problémát okozott az a tény is, hogy főleg a politikai pályafutásra vonatkozó források zöme, nem eredeti példányként, hanem másolatként került a gyűjteménybe. A már említett adományozások következtében számos intézményhez kerültek dokumentumok. De ezek csak egy-egy elkülönített tematikai körhöz tartozó források voltak. Viszont minden ilyen iratátadásnál Vörös Vincénél maradtak a fénymásolt példányok. így ezek a másolatai példányok és az eredetei dokumentumok az irathagyaték szinte teljes egészét mutatják, szemben azokkal a különböző intézményekhez került forrásokkal, melyek csak egy-egy részterületet ölelnek fel. A másolatban fennmaradt dokumentumok a többi, eredeti forrással együtt alkotják ezt a hagyatéki anyagot, amely minden