Márfi Attila (szerk.): Vörös Vince irathagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 3. (Pécs, 2009)

A SZEMÉLYI HAGYATÉK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE, RENDEZÉSE, AZ ISMERTETŐ LELTÁR SZERKEZETE, A DOKUMENTUMOK FORRÁSÉRTÉKE

zések és források kerültek Vörös Vincétől, ezúttal már országos gyűjtőkörű intézményekbe. Először az Országos Széchenyi Könyvtárat (OSZK) kell megemlíteni, ahol 1988. május 2 és 8-a között az intézmény Oral History Archívuma részére Vörös Vincével 25 magnó-kazettából álló interjú-sorozatot készítettek. Az értékes hangzóanyag kéziratát is ebben az intézményben őrzik, kiegészítő jellegű dokumentumok fénymásolataival együtt, mintegy 400 gépelt oldal terjedelemben. Az írásos anyag az OSZK Kézirattári Gyűjteményébe került, elkülönülve a hangzóanyagtól. Megjegyezzük, hogy ez az értékes anyag, azaz az erről készült másolat később az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, azaz az 56-os Intézet Oral History Archívumába került. Még ugyanebben az évben, 1988. december 19-én az MTA Történettudományi Intézete és a História Szerkesztőségének felkérésére az 1956. október 23 és 1957 tavasza közötti események fennmaradt kordokumentumait és visszaemlékezéseit adta át. Ennek a felkérésnek egyébként Antall Józseffel és Göncz Árpáddal közösen tett eleget. Végül az utolsó, általunk ismert (s nem a BML-t érintő) iratátadásra 1997 szeptemberében került sor. Ekkor az ELTE Állam és Jogtudományi Kara keretei között működő Jelenkori Alapítvány számára juttatta el azt a 176 dossziényi adatgyűjtését, amely a kisgazdapárti képviselők és politikusok 1945 és 1974 közötti sorsát és pályafutását összegezte. Megjegyezzük, hogy ennek a forrásgyűjteménynek csak kis része került fénymásolatban a BML őrzésébe. Fontos megemlíteni, hogy más közgyűjtemények (így pl. a BFL és a MOL), társadalmi és politikai szervezetek kisgazdapárta vonatkozó iratai is tartalmazhatnak Vörös Vince személyére vonatkozó forrásokat, de ezek már nem tartoznak szorosan a személyi hagyatékhoz. Jelenlegi ismereteink szerint tehát összesen nyolc különböző intézményben őriznek Vörös Vince személyi hagyatékához kapcsolódó forrásokat, amelyek a leadott dokumentumok időrendi sorrendjében a következők: 1. Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (jogutód: Magyar Nemzeti Múzeum) 2. AMRE, Bethlen Otthon Levéltári Gyűjteménye (USA, Pennsylvania Állam, Ligonier város) 3. Pécsi Munkásmozgalmi és Várostörténeti Múzeum (jogutód: Pécsi Várostörténeti Múzeum) 4. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága 5. OSZK Oral History Archívuma és Kézirattára 6. 56-os Intézet Oral History Archívuma 7. MTA Történettudományi Intézete 8. ELTE Állam és Jogtudományi Kara Jelenkori Alapítványa A felsorolt intézményekben értékes és fontos forrásokat őriznek, mégis az időközben a BML állományába került terjedelmes hagyatéki anyag tartalmazza viszonylagos teljességében Vörös Vince pályafutásának fontos iratait, dokumentumait, amelyek egyben országos jelentőségű kordokumentumok is. A HAGYATÉK BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁRBA KERÜLÉSE Mint már említettük, a jeles kisgazda politikus és államférfi tekintélyes irat-