Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

és lakóiról. Ilyen a fenti építkezésről is készült, s ezen látszik, hogy a fal alsó részét terméskőből, a felsőt pedig téglából rakták. Ekkoriban az összes ablak zsalugáteres volt, a falakra vadszőlőt futtattak. A kerti homlokzat timpanonjában a kőből kifaragott kettős címer méq nincs levakolva. Az 1940-es évek elején készült egy légifotó is a kastélyról.

357 A felvételen látni, hogy a park századelőn ültetett fái már nagyra nőttek. Felső részén, a domboldalon konyhakert van. Megfigyelhető, a fotón a patak és áll még a régi, uradalmi vízimalom is. A belsőkről, a berendezésről és a helyiségek egykori funkciójáról sok adatot kaptunk Sárkánynétól, aki a bútorok, festmények, grafikák egy részét őrzi. Még édesanyjától több darab a pécsi múzeumba került Ezek között vannak olyanok is, amelyek a bükkösdi kastélyból származnak.

399 Sárkányné elmondta, hogy az alagsorban a vendég- és cselédszobák voltak. A toronyalji kis helyiség - amelynek egy, azóta befalazott ajtaja nyílt a kertbe - a varrónő, nevelőnő szobájaként fukncionált. A földszinten, az ÉK-i szárny végén a kamra, a szakácsnő szobája, a padlásfeljáró és a konyha

400 voltak. Az ezekkel ekkor még nem egybenyitott, 3. és 4. sz., dongaboltozatos szobákat a nagymama, Jeszenszky Lajosné, sz. Duchon Irma használta haláláig.

401 Az 5. sz. sarokszobának nem volt külön funkciója, afféle nappali lehetett. Akkoriban még nem nyílt ajtaja a folyosóra, helyén cserépkályha állt. Viszont a szalont (6/a.) el lehetett érni innen egy nagy, kétszárnyú ajtón át. Ennek tengelyében, a 6/a. és 6/b., valamint a 6/b. és 6/c. szobák közötti válaszfalakban hasonló ajtók nyíltak, tehát a kastély reprezentatívabb kialakítású és funkciójú, ÉNy-i szárnyában érvényesült az enfilade. Ekkor a 6/a. szalonnak sem volt ajtaja a folyosó felé. K-i, elfalazott sarkában ami a kályhafülkét rejtette - az a hasáb alakú, fehérmázas cserépkályha állt, amelynek felső részéből egy töredéket a padláson találtunk meg.

402 Az ebédlő (6/b.)É-i sarkában és a szülők hálószobájában (6/c.) is voltak cserépkályhák.

403 Az ebédlő a kastély legnagyobb helyisége. Mennyezetét a már említett, festett címerek díszítették.

4033 A toronyszobáknak (7.) nem volt külön funkciójuk. Az ÉNy-i szárny oldalfolyósójának végén lévő, kis csehsüveg boltozatos előtér (8. sz.) 1937 előtt fürdőszobaként szolgált, a mellette lévő, 9. sz. helyiség pedig a garderobe volt. Az utóbbit a lányszoba (10, sz.) építésekor fürdőszobává alakították át, de meghagyták a századelőn készített beépített szekrényt. Ez utóbbival A Sárkányné tulajdonában lévő fotó madártávlatból, DNy-felől mutatja a kastélyt, parkját és környékét. Helyi pletyka szerint a felvételt a Jeszenszky lányok egy repülőtiszt gavallérja készítette. 398 * Elsősorban a családi portrégaléria egy része, valamint XVIII. és XIX. sz.-i bútorok. 399 Mattyasovszky Péter úr (Pécs) sz. sz. k. szerint a bükkösdi katélyból már korábban kilakoltatták a Jeszenszky-családot, ezért innen egyes tárgyakat Megyefára menekítettek. 400 A műemléki kutatás során kiderült, hogy a konyhának a folyosó felé eső fala mellett régen egy pincelejáró volt, amelyet ismeretlen időpontban megszüntettek. 401 Megyefán hunyt el, 1940-ben, 72 éves korában (Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek). 402 A töredék a XIX. sz. utolsó harmadára datálható, s valószínűleg egy, a pécsi Zsolnay-gyárban készült kályhából származik. Előtte itt és a többi szobában is, hengeres formájú, klasszicista stílusú cserépkályhák állhattak. 403 Sárkányné leírása alapján ezek vagy a fentivel egykorúak, vagy még fiatalabbak lehettek. 4033 Lásd 98 j.-nél.