Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - FOGARASSY LÁSZLÓ: A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945)

A Prohászka Körök Szövetsége 1936 nyarán kongresszust tartott Vihnye fürdőben. Ezen Vájlok Sándor érdekes szociográfiai adatgyűjtést kezdeményezett. Ezt azonban a pozsonyi rendőrigazgatóság a vihnyei csendőrőrsparancsnok följelentésére betiltotta, és lefoglalt egy csomó szociográfiai kérdőívet. Ezek egy része ma is megmaradt a pozsonyi rendőrigazgatóság irattárában, bizonyságul is szolgálnak arra, hogy a legelemibb állambiztonsági érdekeket sem veszélyeztették.

4 Nem is indult eljárás a prohászkás kongresszus rendezői ellen, mert a bűnjelként lefoglalt kérdőívek szövege csak egy értetlen hatósági közeg rosszhiszeműségét bizonyította. Ezért a szociográfiai adatgyűjtés bizonyos korlátozott keretek közt mégis elindult, de a vállalkozási kedv a hatósági beavatkozás miatt lelohadt, és ezért nem is ért el érdemleges eredményt.

5 Az Eötvös Kör megalakítása már 1935-ben szóba került. Az eredeti elgondolás szerint a katolikus Prohászka Körrel párhuzamos protestáns diákszervezet lett volna. Alakuló gyűlését Pozsonyban 1937. március 11-én tartotta, tagjai túlnyomórészt református és evangélikus vallású egyetemisták voltak. Azonban az alakuló gyűlésen elfogadott alapszabályokban protestáns világnézeti alapról szó sem volt, az Eötvös József Kör magát magyar, politikamentes diákegysületnek nyilvánította, amely a cserkészetet is fölvette a programjába. Tagjai közt számos hive volt a népfrontgondolatnak, de a kommunista „Magyar Nap"-ba nem írtak, még Rácz Olivér sem. Az ellenzéki Prágai Magyar Hírlap nem volt hajlandó közölni az Eötvös Kör tagjainak az írásait, viszont a kormánytámogató Magyar Újság vállalkozott a közlésükre. Az akkori kisebbségi magyar közéletet uraló ellenzéki körök nem tudták, hogy mit kezdjenek az új diákegyesülettel, amely számukra liberális benyomást keltett.

6 Szvatkó Pál az „Új Szellem" folyóiratban támadta őket. Az Eötvös Kör első elnöke Madarász László joghallgató volt (két évtized múltán Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei tanács VB elnökhelyettese), második elnöke Lederer Frigyes joghallgató, már akkor jónevű sportember és újságíró. A legnagyobb karriert Rácz Olivér bölcsészhallgató, a későbbi szépíró érte el, aki Pozsonyban kulturális miniszterhelyettesként ment nyugdíjba. Vezetőségi tag volt Vígh Károly bölcsészhallgató, a későbbi jónevű történész is. Az Eötvös Kör átmenetileg a Masaryk-Akadémia (Csehszlovákiai Magyar Tudományos, irodalmi és Művészeti Társaság) Káptalan utca 13. sz. alatti épületében talált otthonra. 193,8 tavaszán megindult a kör „Forrás" c. havi folyóirata, majd a 2 szám is, a szeptemberben esedékes 3. szám azonban már nem került ki a nyomdából. A „Forrás" helyt adott olyan középiskolások írásainak is, akikben a szerkesztőség jól megérezte a leendő főiskolás generáció ígéreteit. A pozsonyi Magyar Akadémikusok Keresztény Körének otthona 1937-ben már a Safarik tér 4. szám alatti sarokház második emeletén volt, pontosan szemben a Komensky Tudományegyetem épületével. A diákság anyagi segélyezését a Magyar Mensa Academica Egyesület végezte és fizette a MAKK helyiségeinek a lakbérét, valamint a takarítónőt, akinek a diákotthonban egy szoba-konyhás szolgálati lakása is volt. A Prohászka Kör is ott tartotta üléseit. Az Eötvös Kör A Szlovák Központi Levéltárba került pozsonyi rendőrigazgatóság (Policajné riaditel'stvo) irattárában a következő csomók tartalmaznak a diákszervezetekre vonatkozó anyagot: Prohászka Kör 1383, CsMASz 1394, MAKK 1407, MAKK 1412, Eötvös Kör 1417. Az iratok skartációját nem nagy szakértelemmel végezték. 5

Lásd PR 1383 és Dr. Janics Kálmán szóbeli közlése. 6

PR 1417 és Dr. Vígh Károly közlése.