Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - DOBOS GYULA: "Emelt fővel". Élet- és pályakép Perczel Miklósról

olvasták fel Jellasics bán levelét, amelyben kijelentette, hogy ő csak a császárnak hajlandó engedelmeskedni, az „országgyűlési" felhívásnak nem. A bécsi honvédelmi bizottmánytól a magyarok számára semmiféle meghívást, megbízást nem kaptak. Visszatérésükkor ismét láthatták, hogy Bécs védelme oly tökéletlenül megszervezett, hogy azt a bán - más segítség nélkül is - egyetlen rohammal át tudná törni.

29 Perczel Miklós a látottak hatására egyértelműen Jellasics határon túli üldözése ellen foglalt állást, látván, hogy Bécsben nincs kikkel együttműködni, nincsenek olyan csapatok, amellyel összehangolt kétoldali támadást lehetne Jellasics ellen indítani. Az OHB végül is hosszú huzavona után másként döntött. A schwechati vereség azonban Perczel Miklóst igazolta. A bécsi forradalom eltiprását követően a magához tért hatalom új császárt emelt a birodalom élére. Az ifjú Ferenc Józsefet nem kötötték a Ferdinánd által szentesített áprilisi törvények. Minden erővel a magyar forradalmi eredmények felszámolására törekedhetett. Az összevont erőkkel támadó császári hadaktól az OHB megkísérelte a fővárost megvédeni. Kossuth visszarendelte a Muraközben sikerrel operáló Perczel Mórt csapataival együtt, levelében csak egyetlen kis győzelmet kérve a frissen kinevezett tábornoktól. Perczel Miklós felkérésre ekkor elvállalta a 48. szabolcsi zászlóalj irányítását. Perczel Mór seregei a móri árokban felvették a harcot a háromszoros túlerőben lévő osztrákokkal. A súlyos vereség után megnyílt a győztesek előtt az út az ország fővárosa felé. A Perczel család irataiban találtunk olyan kézírásos dokumentumot, amelyben a szabolcsi zászlóalj tisztjei bizonyítványt állítottak ki parancsnokuk, Perczel Miklós személyes bátorságáról, körültekintő parancsnoklásáról.Tették ezt a móri vereség ellenére, elismerve hadi érdemeit.

3 Pár nappal később neve ismét a hadijelentésekben szerepel, amikor 1849. január 4-én /Mészáros Lázár hadtestében féldandár-parancsnokként vett részt a kassai harcokban. Ezt követően ismét bátyja, Mór parancsnoksága alatt, sikerrel harcolt Ottinger ellen a szolnoki és ceglédi ütközetben. Amikor a kormány Dembinszky Henriket nevezte ki fővezérré, - szolidaritást vállalva a fővezérségre aspiráló és megsértődött Mórral - ő is leköszönt tisztéről. E visszavonulás nem sokáig tartott. A kormány kis érdemkereszttel tüntette ki, a hadügyminiszterből pedig április elsejei hatállyal alezredesi kinevezést kapott.

31 Mészáros Lázár április 12-i levelében a következőket írta: ...„az alsó táborokban tanúsított vitézsége s éberléte jutalmául" történt a kinevezés.

32 Április 17-én Mór, aki a déli területek főparancsnoki teendőit látta el, Miklóst a kulcsfontosságú péterváradi erőd parancsnokává tette.

33 Egyik korábbi tiszttársa, Déssy Gerő százados április 23-án Aradról levelet írt Miklósnak: „Olvastam, hogy Péterváradot, a magyar Gibraltárt, mint alezredes őrzöd ...hiszem, hogy 29 U. o. mint a 27. 30 TML R cs. iratai 11/79. 4. (Eredeti) 31 Közlöny 1849. ápr. 7. szám 32 TML R cs. iratai II/79. 33 TML P cs. iratai ll/79-ből Mór nyílt parancsa aláírással és pecséttel. Ezt követően a 34. oldalon részletes utasítással látta el Miklóst, meghatározva az aktuális teendőket.