Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - DOBOS GYULA: "Emelt fővel". Élet- és pályakép Perczel Miklósról

„EMELT FŐVEL..." ÉLET- ÉS PÁLYAKÉP PERCZEL MIKLÓSRÓL DOBOS GYULA A Perczel név nem csupán szűkebb környezetében, a Tolna megyei Völgységben ismert. Nemzedékeinek szertefutó ágaiban több tucat olyan személyiséggel gazdagította nemzetünket, akiknek tevékenysége elválaszthatatlanul egybeforrt Tolna és Baranya vármegyék XVIII-XX. századi történetével. Közöttük a királyhűkonzervatív, a liberális, sőt a republikánus szemléletű politikusok jeles képviselői egyaránt megtalálhatók. Nem kevés azok száma, akik a rendi országgyűléseken megyei követként, majd a polgári korban képviselőként jutottak el a választók bizalmából az ország házába. Közöttük országgyűlési elnök, igazságügyminiszter, belügyminiszter, a Curia elnöke ugyanúgy megtalálható, mint a Bach-korszak megyefőnökei, számos megye fő- és alispánjai és többtucatnyi járási főszolgabíró. A katonai pályán sikereket elérők közül Mór I. és Miklós II. földrészünkön túl is dicsőséget szerzett a Perczel névnek. A továbbiakban röviden összegezzük a Perczel név eredetéről rendelkezésünkre álló adatokat. A Perczel név helynévként „Percei" alakban //. András 1232. és 1233., valamint IV. László 1279., „Pertel" alakban pedig IV, Béla 1269. és 1280. évi oklevelében szerepel. Terre Percei és Villa Percei alakban a Kis-Rába és a Keszeg-ér közötti birtokokat jelöli Sopron vármegyében.

1 Csánki Dezső Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában c. művében Keresztúr címszó alatt a következőket közli:

2 Terra Pertel (1269)

3 „Terra castri Supruniensis Pertel vacua,"

4 „Ad Sanctam Crucem in Pertel" (1280)

5 „Villa Perthel que nunc Kereszthwr vocatur"

6 Ezen utóbbi bejegyzés alapján Maczkó György megállapította, hogy az idézett település a mai Győr-Sopron megyei Magyarkeresztúrral azonos.

7 1 Fejér György: Codex Diplomaticus 1829. II. 225-6 és 332-3 lap 2 Csánki: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. 614. 3 Árpád-kori Új Okmánytár VIII. 246. 4 U. o. IX.239. 5 Hazai Oklevéltár 88. 6 Nagy Iván: Sopron vármegye ok levéltára II. 236. 7 Maczkó György: A Perczel névről. Magyar Nyelvőr 81. évf. 1957. 3. szám 328 p.