Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - FOGARASSY LÁSZLÓ: A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945)
A magyar diákotthonban rendelkezésre állott újság- és folyóiratgyűjtemény, rádió, lemezjátszó hanglemezekkel, tánczenekar komplett fölszerelése, sportszergyűjtemény teljes labdarúgó felszereléssel. Az első költözködés után billiárdasztalt is szereztek. Fontos tartozéka volt a diákotthonnak a MAKK könyvtára, amelynek történetével érdemes visszamenőleg foglalkozni: habár a pozsonyi MAKK 1925-ben alakult meg, könyvtárának alapjait csak 1928-ban vagy 1929-ben vetette meg egy nevét eltitkoló mecénás, aki erre a célra háromezer koronát ajándékozott az egyesületnek. Ez abban az időben elegendő volt kb. 150-200 kötet beszerzésére. 12 Viszont a házszabályokban, amelyek az alapszabályokat kiegészítették és hitelesen magyarázták, könyvtárvezetésről még nem esett szó. Az alapszabályokban sem említették. Mivel pedig az eredeti könyvállomány évről évre gyarapodott, az egyik tisztújító közgyűlésen házszabályt hoztak, hogy a könyvtár vezetésével egy választmányi tagot kell megbízni. De a határozat olyan pontatlanul volt megfogalmazva, hogy hol a közgyűlés, hol pedig a választmány bízta meg valamelyik vezetőségi tagot a könyvtárosi teendők ellátásával. Azzal, hogy a prágai és brünni testvéregyesületek feloszlásuk előtt könyvtáraikat a pozsonyi MAKK-ra hagyták, ennek a könyvállománya 1939-ben az előző évinek mintegy háromszorosára növekedett. Ennek a feldolgozásával az egymást gyakran váltó könyvtárosok képtelenek voltak megbirkózni, úgyhogy Brogyányi Kálmánt, a városi magyar könyvtár vezetőjét kellett felkérni rá, hogy az ő irányítása alatt hivatásos könyvtárosok végezzék el ezt a feladatot. Ez 1941 nyarán történt meg, és a leltározási meg katalogizálási munkálatokat a Magyar Mensa Academica Egyesület finanszírozta. A feldolgozott kötetek száma elérte a négyezret, és a gyűjtemény számos példánya a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban sem volt található. Ez alkalommal merült föl az a gondolat, hogy a MAKK könyvtárát fejlesszék ki mindenki számára hozzáférhető, tudományos könyvtárrá, és a könyvtáros kapjon rendes fizetést és dolgozzon kötött munkaidőben. Dr. Arany Albert Lászlót, a magyar gimnázium tanárát és ismert néprajztudóst megbízták, hogy Budapesten tudományos könyveket vásároljon a MAKK könyvtára részére. Amikor azonban ez megtörtént, a Magyar Mensa Academica Egyesület ezt a tervet elejtette, és az említett könyveket nem a MAKK, hanem az SZMKE Központi Könyvtára kapta meg. Kárpótlásul a Magyar Hírlap szerkesztősége ajándékozott a MAKK-nak kb. ötezer korona értékű könyvet. A Pauliny-Tóth utcában szép tágas szobában volt a könyvtár, de amikor a diákotthon átköltözött a Zöldszoba utcába, az akkori háznagy (Király Tibor elnök távollétében) egy nem fűthető és természetes világítással nem bíró előszoba helyiségbe költöztette be. A könyvtáros által igényelt helyiséget pedig berendezte tanulószobának. Az új otthonban ugyanis egy helyiséggel kevesebb volt, de a háznagy és léha barátai mindenképpen ragaszkodtak a billiárdszobához, habár a környékbeli kávéházban volt elég billiárdasztal, és ezért a MAKK billiárdszobája nagyon csekély forgalmat mutatott fel. Volt könyvtára a Prohászka Körnek is, mintegy hatszáz kötet, amely kényelmesen elfért egy szekrényben, és az újraleltározását a kör egyik tagja díjazás nélkül kényelmesen elvégezte. A MAKK-ban működött bölcsészeti, jogtudományi, orvosi és női szeminárium is, azonban az első kettő 1942-ben a csökkenő érdeklődés miatt megszűnt. Ki12 MU Dr. Csáder Mihály, a pozsonyi MAKK (akkor még MAK) első elnökének közlése. Cs.M. a sarlós mozgalomban is résztvett.
