Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - FOGARASSY LÁSZLÓ: A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945)

nevét, nem tudott kibontakozni helyi kereteiből és nem érte el a Sarló jelentősé­gét. A főiskolások jelentős része kettős tagsággal rendelkezett, mert az érdekvé­delmi főiskolás szervezeteken kívül (a három MAKK és a brünni Corvinia) valamelyik világnézeti alapon álló diákszervezetbe is belépett. Az 1934/35-i tanévben a csehszlovákiai tudományegyetemekre 21057 csehszlo­vák állampolgár iratkozott be, ezek közül 759 volt magyar nemzetiségű, azaz 3,6%. Közülük 314 a prágai cseh egyetem hallgatója volt (41,5%), 270 a pozso­nyi szlovák egyetemet látogatta (36%), 145 a prágai német egyetemre volt be­iratkozva (18,5%), a brünni cseh egyetemre csak 14 (1,8%). A brünniek közül 11 a természettudományi kar hallgatója volt. Az olomouci (Olmütz) katolikus hittu­dományi főiskolára beiratkozott 7, a pozsonyi evangélikus teológiára 9 hallgató. Egy-egy cseh és német műszaki főiskola volt Prágában és Brünnben, összesen 7784 hallgatóval, akik közül 177 volt magyar (2,3%). A 177 technikusból 71 a brünni német technikára (41%), 47 (27%) a prágai német, 34 (18%) a prágai cseh, 25 (14%) a brünni cseh technikára iratkozott be. S azonkívül volt 16 ma­gyar a brünni állatorvosi főiskolán, 4 a brünni földművelési főiskola erdészeti ta­gozatán, egy magyar hallgató pedig a pribrami bányászati főiskolán. A prágai képzőművészeti főiskolán magyar hallgató nem volt. Ha most tekintetbe vesz­szük, hogy az 1930. évi népszámlálás adatai szerint Csehszlovákia lakosságá­nak 4,78%-a volt magyar nemzetiségű, szembeötlik a magyar főiskolások csekélyebb százalékszáma. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy nem volt sem magyar egyetem, sem főiskola, kivéve a losonci református teológiát, amelynek az 1931/32. tanévben 25 hallgatója volt. A főiskolai tanulmányok sike­res elvégzéséhez szükséges volt a szlovák vagy cseh, illetve német nyelv elég jó tudása. Aki a középiskola elvégzése után Magyarországon akart tovább tanul­ni, az is hendikeppel indult, mert az ott szerzett diplomát Csehszlovákiában nem ismerték el, az ottani oklevelet nosztrifikáltatni kellett. Ugyanakkor az ukrán emigránsok zugegyetemet szervezhettek Prágában és gazdasági akadémiát Po­debradyban. 3 A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének működése 1933-1937 közt szünetelt. Szinte kimúlt szervezetnek tekintették, csak egykori sarlósok ösz­tönzésére élesztették fel újra. Amikor 1937-ben ismét életjelt adott magáról, a következő tagegyesületeket fogta össze: prágai MAK (385 tag), pozsonyi MAKK (218 tag), brünni MAKK (39 tag), brünni Corvinia Olvasóegylet (27 tag), azonkí­vül Losoncon, Kassán, Érsekújvárott, az Ipoly völgyében és Kárpátalján „Magyar Akadémikusok Egyesülete" néven létrehozott szervezetek. 1938 elején a prágai Táncsics Mihály Kör és az Eötvös Kör is tagságra jelentkezett a CsMASz-ban. (Az előbbi személyi állományának nagyobb része a prágai MAK-ban állítólag nem is szerepelt a tagnévsorban.) 2 A magyar ifjúságnak hazai főiskolákon való elhelyezkedése. In: Diáknaptár az 1936-1937. iskolai évre. Szerk.: dr. Cvengros Béla (Rimavská Sobota 1936) 66-74. A fenti közlemény szerint a tudo­mányegyetemek magyar diáksága az egyes karok közt így oszlott meg: hittudomány 21, jogtudo­mány 274, államszámvitel 8, orvostudomány 269, gyógyszerészet 45, bölcsészet 83, természettudomány 45. A prágai és brünni műszaki főiskolák magyar hallgatóinak száma: közleke­dés 14, kultúrmérnöki 6, építészet 28, villamosság 37, vegyészet 10, gazdász 9, erdész 3, kereskede­lem 12, földmérés 3, biztosítás 1, tanári 2. 3 A prágai ukrán szabad egyetemnek 1931/32-ben 240 hallgatója volt, köztük 13 magyar és 15 csehszlovák! (Zprávy Státného úradu statistického 4. 1933. 8-11. 425. A másik ukrán intézménynek sem magyar, sem csehszlovák hallgatója nem volt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom