Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886
hogy a kivándorlást minden eszközzel meg kell akadályozni, mivel az még inkább gyengíti a kisebbségben élő magyarság pozícióit és esélyeit is. A kulturális támogatásokkal párhuzamosan gazdasági tervezeteket is készítettek, amelyek mögött politikai szándékok is kimutathatók. 71 Az eladósodott magyar paraszt csak a horvát pénzintézeteknél vehetett fel kölcsönt. Nemcsak a magas kamat sújtotta, hanem az a tény is, hogy a horvát bankok - nyilvánvalóan politikai megfontolásból is - ezeket a birtokokat látványos gyorsasággal elárvereztették. Polányi idézett emlékiratában gazdasági tervezetet is készített, amelynek lényegét az alábbiakban ismertetjük. Javasolta, hogy Eszéken egy magyar pénzintézetet létesítsenek, amelynek alapítását valamelyik nagyobb magyarországi pénzintézet vállalhatná el. A pénzintézet létesítésére a helyi intelligenciát is aktivizálhatnák, de az ügynek a horvátországi magyar nagybirtokosokat is megnyerhetnék. Horvátországban a gazdasági jellegű intézmények, mint a Hrvatska soljacka zadrugák, a horvát parasztszövetkezetek, amelyeknek a központja a Zágrábban székelő Hrvatska poljodolska banka - Horvát Földművelődési Bank volt, valamint a srbska zomljoradna zadrugák - szerb földmívelési szövetkezetek működtek. Az előbbi szövetkezeteket különösen a horvát katolikus klérus támogatta. Ilyen jellegű intézményekkel a Szerémségben élő németek is rendelkeztek. Az említett intézmények parcellázással is foglalkoztak, de a földet csak horvát és szerb gazdáknak adták el, a magyarokat a földek vételéből kizárták. A németeket ez a diszkrimináció nem érintette, ők szervezettebben tudtak védekezni. A magyar parasztok annál kiszolgáltatottabbak voltak, sokan nem juthattak kölcsönhöz, vagy csak 11-12 %-os uzsora kamatnak számító kölcsönt vehettek fel. Az Eszéken alapítandó magyar érdekeket képviselő bank koordinálná a parcellázásra kerülő földek adás-vételét. „Ez a magyar jellegű bank ilyen szétágazott hazafias elemek közreműködése folytán nemcsak áldásos gazdasági tevékenységet fejthetne ki, hanem a magyarság önérzetét is felébreszthetné és oly társadalmi gócponttá válnék, ahol a magyar elem pénzügyi, szociális és jogi támogatást is nyerne." 72 A bank eredeti célkitűzését a nyilvánosság előtt titkolnák, éppen ezért MagyarHorvát Takarékpénztár és Agrárbánk címen szerepelne. A horvátok ez esetben nem viszonyulnának a bankhoz ellenségesen és nem támadnák azt. A Pénzügyminisztérium elvileg egyetértett Polányi gazdasági elképzeléseivel és azt meg is ideologizálta. „Véreink gazdaságilag is erősödjenek, mert csak is gazdaságilag erős nemzetiségtől, mint amilyennek Horvát-Szlavonországban a magyart és a németet tekintik, lehet elvárni, hogy a szláv terjeszkedésnek sikerrel ellent álljon." 73 Itt már nemcsak arról van szó, hogy a szláv terjeszkedés ellen Magyarországon védekezzenek, hanem a horvátok és a szerbek által lakott társországokban is. Úgy tűnik, a politikai realitás hiányzott belőlük. Elégedetlenek voltak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal és a Hitelszövetkezetek Központjával is, jóllehet több mint hatvan hitelszövetkezet alakult. A bankot amiatt bírálták, mert az általa nyújtott jelzálogkölcsönt 4.000 korona értékben adta csak, amely összeg túl soknak bizonyult, de a feltételek sem voltak elég e71 U. o. OL K-26-1913. XVI. 7147. 72 U. o. 73 U. o.
