Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

hogy a kivándorlást minden eszközzel meg kell akadályozni, mivel az még in­kább gyengíti a kisebbségben élő magyarság pozícióit és esélyeit is. A kulturális támogatásokkal párhuzamosan gazdasági tervezeteket is készítettek, amelyek mögött politikai szándékok is kimutathatók. 71 Az eladósodott magyar paraszt csak a horvát pénzintézeteknél vehetett fel köl­csönt. Nemcsak a magas kamat sújtotta, hanem az a tény is, hogy a horvát ban­kok - nyilvánvalóan politikai megfontolásból is - ezeket a birtokokat látványos gyorsasággal elárvereztették. Polányi idézett emlékiratában gazdasági tervezetet is készített, amelynek lényegét az alábbiakban ismertetjük. Javasolta, hogy Eszéken egy magyar pénzintézetet létesítsenek, amelynek ala­pítását valamelyik nagyobb magyarországi pénzintézet vállalhatná el. A pénzinté­zet létesítésére a helyi intelligenciát is aktivizálhatnák, de az ügynek a horvátországi magyar nagybirtokosokat is megnyerhetnék. Horvátországban a gazdasági jellegű intézmények, mint a Hrvatska soljacka zadrugák, a horvát pa­rasztszövetkezetek, amelyeknek a központja a Zágrábban székelő Hrvatska pol­jodolska banka - Horvát Földművelődési Bank volt, valamint a srbska zomljoradna zadrugák - szerb földmívelési szövetkezetek működtek. Az előbbi szövetkezeteket különösen a horvát katolikus klérus támogatta. Ilyen jellegű in­tézményekkel a Szerémségben élő németek is rendelkeztek. Az említett intézmé­nyek parcellázással is foglalkoztak, de a földet csak horvát és szerb gazdáknak adták el, a magyarokat a földek vételéből kizárták. A németeket ez a diszkrimi­náció nem érintette, ők szervezettebben tudtak védekezni. A magyar parasztok annál kiszolgáltatottabbak voltak, sokan nem juthattak kölcsönhöz, vagy csak 11-12 %-os uzsora kamatnak számító kölcsönt vehettek fel. Az Eszéken alapítandó magyar érdekeket képviselő bank koordinálná a parcel­lázásra kerülő földek adás-vételét. „Ez a magyar jellegű bank ilyen szétágazott hazafias elemek közreműködése folytán nemcsak áldásos gazdasági tevékeny­séget fejthetne ki, hanem a magyarság önérzetét is felébreszthetné és oly társa­dalmi gócponttá válnék, ahol a magyar elem pénzügyi, szociális és jogi támogatást is nyerne." 72 A bank eredeti célkitűzését a nyilvánosság előtt titkolnák, éppen ezért Magyar­Horvát Takarékpénztár és Agrárbánk címen szerepelne. A horvátok ez esetben nem viszonyulnának a bankhoz ellenségesen és nem támadnák azt. A Pénzügy­minisztérium elvileg egyetértett Polányi gazdasági elképzeléseivel és azt meg is ideologizálta. „Véreink gazdaságilag is erősödjenek, mert csak is gazdaságilag erős nemzetiségtől, mint amilyennek Horvát-Szlavonországban a magyart és a németet tekintik, lehet elvárni, hogy a szláv terjeszkedésnek sikerrel ellent áll­jon." 73 Itt már nemcsak arról van szó, hogy a szláv terjeszkedés ellen Magyaror­szágon védekezzenek, hanem a horvátok és a szerbek által lakott társor­szágokban is. Úgy tűnik, a politikai realitás hiányzott belőlük. Elégedetlenek voltak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal és a Hitelszövetke­zetek Központjával is, jóllehet több mint hatvan hitelszövetkezet alakult. A ban­kot amiatt bírálták, mert az általa nyújtott jelzálogkölcsönt 4.000 korona értékben adta csak, amely összeg túl soknak bizonyult, de a feltételek sem voltak elég e­71 U. o. OL K-26-1913. XVI. 7147. 72 U. o. 73 U. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom