Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886
Karancs A lelkész csak a két püspöklátogatás közötti változások áttekintését adja, ezért a 18. századi információkért megint az úrasztali készségekhez kell folyamodnunk. Az egyház felirat nélküli két boroskannája mellé 1727-ben egy K. S.-V. J. monogramok mögé rejtezett házaspár vett egy harmadikat. A negyediken korona és két kardot tartó oroszlán között virágkoszorú látható. A korona alatti írásból megtudjuk, hogy „Vajda Ferentz tsináltatta a Karantsi Refta Ekkla (Reformata Ekklesia) számára", 1738-ban. A szent edények között van még egy rézvirágos, széles tányér, amelyre a már felvágott kenyeret szokták tenni, de a történésznek többet mond az 1775-ös évszámmal ellátott fatányér, amelyre a mellette lévő nagykéssel szokták a kenyeret feldarabolni... Míg él a gyülekezet, ezek egyszerű kultikus használati tárgyak, de azonnal panaszkodni-vádolni kezdenek, ha erkölcsi bajok vagy külső ellenség miatt fukciójukat vesztik, mert nincs többé, aki igényelje szolgálatukat, vagy gyönyörködjék szépségükben... A tekintélyes méretű karancsi fazsindelyes templom 20 1816-ban épült fel, tetőzetét kitűnő szlavóniai tölgyfából 1852-ben újjáépítették, cseréppel fedték, 1861 ben 10 változatú orgonával is felszerelték. 21 Az egyházmegye bácskai oldalán gyakori jelenség, de a Drávaszögben rántásnak számít, hogy egy község kálvinistái és katolikus németjei közösen építenek a behozandó jegyző számára lakást, s benne irodát, pedig ez történt Karancson. Minthogy azonban jegyzői állást nem sikerült létesíteni, a református gyülekezet kifizette a németek járandóságát, és az épületet 1819-től 1877-ig, változatlan formában használta iskolának. Akkor alakítottak ki benne 4000 forintos költséggel egy nagyobb és egy kisebb tantermet és a tanító számára a kor normáinak megfelelő 3 szobás lakást. Az 1777-ben, fatalpas technológiával épült, két szobás parókiát az akkori „vének" palotának nevezték, de az idő eljárt felette, s bár melléképületként, nádtető alatt még 1886-ban is szolgált, 1831-re, a dárdai uradalom jelentős segítségével „5 szobát magában foglaló" parókiát építettek eléje. A karancsi lelkész jelentésében találkozunk először a Dráva-völgyön mutatismutandis jelentkező társadalmi problémák iránti erős fogékonysággal. A lélekszám gyors apadása miatt az „erdélyi szászok féle Kinderwirtschaft"-ot okolja, a szegényedés okaként a telekaprózódást említi. Ő mondja ki lelkész társai között elsőként, hogy a baranyai nép egy tőről származik, azonosak erkölcseik, szokásaik és közös bajuk, hogy a nagy uradalomnak vaspálcája alatt civilizációra alkalmas középosztály közöttük nem képződhetett. Azt is megfogalmazta, hogy 1848 után „a polgári szabadság rossz értelmezése miatt kifejlődött a senkitől függeni nem akaró engedetlenség, s a törvények nem ismerése folytán, az azok iránti tiszteletlenség". Mindezt tetézi az átmenethez alkalmazkodni képtelen közigazgatási tisztviselők langymeleg eljárása, gyakori kötelességmulasztása. Hossza 13, szélessége 6, középmagassága 5 öl. 21 Az 1500 forintos orgona 1862-ben történt felszentelésén, a készítő Ludwig Moser, salzburgi orgonaművész is részt vett.
