Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886
DRÁVASZÖG ÉS SZLAVÓNIA REFORMÁTUS EGYHÁZAI A 19. SZÁZADI CIVIUZÁCIÓVÁLTÁS IDEJÉN 1817,1886 KISS Z. GÉZA A középkor pécsi katolikus püspöksége területén - amely magában foglalta Tolna, Baranya és a Dráván túl Valkó, Pozsega és Szerem vármegyéket 1 - alakult ki a 16. században a Duna folyásával párhuzamosan, észak-déli irányban elhelyezkedő Alsóbaranyai Református Egyházmegye. A 17. században még mohácsinak vagy veresmartinak is nevezett szervezethez 1705-ben csatolták a pozsegai egyházmegyét, majd 1802-ben a kecskeméti egyházmegye 9 gyülekezetét, így lett az ősi szervezet neve Alsóbaranya-Bács-Szlavóniai Egyházme-gye. 2 A Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozott egyházmegye viszonyait 1817-ben Báthory Gábor, 1886-ban Szász Károly püspök mérte fel E dolgozat alapját az egyházlátogatásra készülő Szász Károly által előre bekért gyülekezeti erkölcsrajzok, illetve a presbitériumtól a helyszínen átvett beszámolók adták, amelyek az 1817 óta eltelt változásokra éppúgy kiterjedtek, mint a pillanatnyi állapotokra. 4 Ez az írás azonban csak a volt Alsóbaranyai Egyházmegyének déli részére irányítja a figyelmet, ahova az utolsó két évezred annyi megpróbáltatása után ismét ellátogatott Mars, hogy szétzúzza a közösségi és magánépületeket, megsemmisítse a félezer éves gyülekezetek által felhalmozott értékeket, kiűzze otthonaikból jogos tulajdonosaikat. Szerzője nem óhajt egyebet, mint erősíteni a számkivetett szakadozó kötelékeit, s fokozott munkára serkenteni a megmaradt források közelében élő hazai történészeket. Fájdalmasan aktuális most Árva Bethlen Kata udvari papjának, Bod Péternek (1712-1769) megállapítása a vihaValkó vármegye határaihoz és területének Szerém-Verőce-Pozsega vármegye közötti megosztásához Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza. Bp. 1984. II. 262-264. p. 2 Kialakulásához Zoványi Jenő: Egyháztörténeti Lexikon. Bp. 1977. 19. p. 3 Ráday Levéltár, Püspöki Levéltár, Báthory Gábor dunamelléki püspök egyházlátogatási iratai, 1817. (RL PL: 1817.) és uo. Szász Károly püspök egyházlátogatási iratai, 1866. (RL PL: 1886.). 4 Püspöki jelentés 1886-1887-ről. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (PREIL) Bp. 1887. 738-748. p. Szász Károly iratainak megállapításait gyülekezetenként, külön hivatkozás nélkül közlöm, a tárgyi anyag (úrasztali edények, textíliák, harangok stb) egységes bemutatására használt 1817. évi feljegyzésekre azonban minden esetben utalok.