Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

Egyike volt azoknak, kik a bukovinai elhagyott vérrokonok szellemi elmaradottságán könyörültek és elmentek közéjök, hogy megtörjék neki a szellemi élet kenyerét s bevezessék őket is a szellemi műveltség boldogító csarnokába. Göndöcs Lajos fakasztotta és ápolta a Kárpátok bérczein túl lakó s a magyar hazától már rég elszakadt testvérek szivében annak a hatalmas honvágynak csíráját ... Nem szűnt meg (őket) támogatni akkor sem, amikor körükből Budapestre költözött: papokat, tanítókat nevelt a magyar nemzetnek a távol élő testvérek között. Forrás: Lakits V., 1888. 11-12. p. 5A Szent István Társulat másod-alelnöke beszámol a Bukovinából érkezett két ifjú előrehaladásáról, további tanításukról, 1861. A Szent-lstván-Társulat f. évi oct. 3-án tartott választmányi gyűlését (tartotta) Lonovics József érsek s hétszemélynök ő nagyméltóságának elnöklete alatt... (itt) a következő érdekesb tárgyak fordultak elő: a./ Ft. Roder Alajos cz. kanonok s társulati másod-alelnök úr előadása folytán a két bukovinai ifjúra vonatkozólag, kik a pesti Josephinum-árvaintézetben valának elhelyezve s nyerek képesítésöket a társulat költségein, miután az ott előadatni szokott tanulmányokat dicséretes sikerrel már bevégezték, a választmány határozta, miszerint azok az algymnasium első osztályába küldessenek, s ugyancsak ft. másod-alelnök úr ajánlata következtében Göndöcs Lajos pesti elemi tanítóhoz, ki különben is Bukovinában több éven át mint kántor-tanító működvén, az ifjakat s azok szülőit ismeri, s most az ifjakat szállás- és élelmezésre fölfogadni, sőt a zenészeiben is oktatni hajlandónak nyilatkozott, adassanak. Ezekhez járuland egy harmadik bukovinai ifjú is, ki magán-jótevők által láttatik el. Forrás: Szent István Társulat, 1861. 343. p. A keleti magyarok támogatására megalakul a Szent László Társulat. Az egyházmegyék püspökei egymás után bocsátják ki támogató körlevelüket. Részlet Girk György, pécsi püspök főpásztori körleveléből, 1861. ... czélja... a Szent Lászlóról nevezett társulatnak... a keleten létező magyar hitfeleinknek segítséget nyújtani, azon üdvös czélból, hogy templomokat, kápolnákat, tanodákat és kórházakat emelhessenek és fönntarthassanak. Ők ugyanis oly nagy nyomorban és szükségben szenvednek... (hogy ezt nem tehetik). Forrás: Girk György, 1861. 369. p.