Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)
csemetéket papnak, kántortanítónak szánja. Hármójuk sorsát nyomon tudtuk kísérni, s kettőjük vissza is jött: László István Istensegíts plébánosa lesz, Molnár János pedig Andrásfalva igazgató-tanítója. 26 Druzbáczky újabb tehetségeket ajánl. 1864-ben újabb csoport gyermeket küld. Kapcsolatot tart mind nyugatnak, mind keletnek. Levelével felkeresi a moldvai csángó papot, Petras Incze Jánost Klézsén. 27 Ezért tartja úgy a nép emlékezete, hogy az ő ügyködésének volt köszönhető a keleti magyarokat istápoló Szent László Társulat létrejötte. 28 A másik nagy személyiség Göndöcs Lajos, a nagyváradi születésű volt 48-as honvédszázados, aki Andrásfalva kántortanítója. Göndöcs kitűnő tanító, a lehető legjobb véleménnyel van róla a nép, mind feljebbvalói 29 A bizalomra mi sem jellemzőbb, mint hogy Andrásfalván nevelkedett gimnázium-igazgató fiához - évtizedekkel később - bátran fordulhatnak a bukovinai magyarok. 30 Göndöcs 1861-ben jön Pestre, belvárosi tanítónak. Valószínűleg nyomban felkeresi az itt tanuló gyermekeket, kiknek „szülőit ismeri", és szállásra, élelmezésre, zenei oktatásra - a Szent István Társulat jóváhagyása mellett - felfogadja őket. Előrehaladásukról beszámol, magasabb tanulmányokra ajánlja őket. A későbbiekben további három gyermek pártfogója lesz, biztosítva tehetségük kibontakoztatását. 31 Göndöcs - távoztával - űrt hagy maga után, ilyen kitűnő pedagógus több nem kerül ide. Évekig még a helyét sem tudják pótolni, viszont a bukovinai magyarok nyernek egy fővárosi, társadalmilag és szakmailag elismert, kapcsolatokkal rendelkező, áldozatkész patrónust. 32 Druzbáczky és Göndöcs ügybuzgósága önmagában kevés lett volna. A magyar katolicizmus azonban éppen megújulóban volt, s e megújulás központja éppen a Szent István Társulat! Ennek elődje még 1848. május 1-jén alakult, Fogarasi Mihály nagyváradi kanonok, későbbi erdélyi püspök kezdeményezésére, „jó és olcsó könyvkiadó társulat" néven. Közlönyük a „Katholikus Néplap." 33 2e Németh Kálmán munkája korabeli metszettel ábrázolja azt a pillanatot, amikor Druzbáczky két kisfiút választ ki taníttatásra. Németh Kálmán 1943. 145. p. A kormány az elemi iskoláknál a plébánosokat iskolaigazgatókul elismerte. Lásd: Karácsonyi János 1985. 321. p. 27 Petrás Incze János moldvai csángó papról lásd: Domonkos Pál Péter 1979. 2B László János 1935. 84. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (21 .sz.) 29 Lakits Vendel 1888. 11-12. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (4.sz.) 30 Ez 1906-ban történt, amikor csak Hunyad-megyei telepítéssel lehetett megakadályozni 86 család Kanadába történő kivándorlását. Göndöcs István akkor az Erzsébet-templom karnagya volt, László István istensegítsi plébános ajánlja, hogy hozzá menjenek, ne László Mihályhoz. Lásd: László János 1935. 170. p. 31 Amikor Göndöcs Pestre jött, két bukovinai fiú már itt tanult. A népi emlékezet úgy őrizte meg, hogy Göndöccsel gyerekek is jöttek. Németh Kálmán írja Varga páter és Sebestyén Antal hadikfalvi kanonok iskoláztatásáról: „...egy bukovinai magyar tábori lelkész, a nevezetes Varga páter. Jezsuita volt. Göndöcs vitte iskolába Magyarországra, ugyanazon a napon, amikor a hadiki kanonokot, Sebestyén Antalt elvitték. A két kis osztálytárs széjjelszakadt. A kis Varga neveltetését a szatmári jezsuiták vállalták el..." Németh Kálmán 1943. 457. p. Göndöcs beszámolója a tanuló diákokról, lásd a szöveggyűjteményben! (5. és 8.szám.) • 32 Öccse Göndöcs Benedek apátplébános, neves közéleti férfi. Göndöcs Lajos 1873-tól Óbudán igazgató-tanító. 1868-ban néhány társával megalakítja a Népnevelők Budapesti Egyesületét. A kétezer fős tanítógyűlés 1870. évi megrendezését is nagyrészt az ő érdemének tulajdonítják. 1870. és 1871-ben szakcikke jelent meg a „Néptanítók Lapjá"-ban. Szinnyei József 1894. III. kötet, 1372-1373. hasáb. 33 Kosáry Domonkos - Németh G. Béla 1985. 402. p.
