Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SZITA LÁSZLÓ: Bécsi haditudósítások az 1687. évi török elleni hadjáratról (1687. május-november)

még mindig erősen dolgoznak hajókra telepített sütőkemencéken, melyeket a következőkben Magyarországra fognak küldeni. Minden magyar püspököt, prelatust és lovagot

4 ide rendeltek, kik közül sokan már ide is érkeztek, hogy azonban mit akarnak velük tárgyalni, még nem tudni, azonban azt gyanítják, hogy a felső-magyarországi ügyek, a kegyetlen végrehajtások miatti panaszkodások lesznek szőnyegen. F. hó 15-ről Budáról egy levélben azt jelentik, hogy Titelről és Bajáról hír érkezett, hogy a törökök Péterváradnál a Dunán át vezető ponton hidat teljesen elkészítették, a túlparton naponta érkeznek törökök. Avval foglalatoskodik az ellenség, hogy 2 nagy sáncot verjen fel árokkal, kettős cölöpfallal, és azokat megfelelő legénységgel lássa el, hogy a hidakat minden támadás ellen meg tudja védeni. Eszéknél a törökök még csendben vannak, nagyban erődítenek. Budára néhány nappal ezelőtt 3 török érkezett vissza, akik közül egyiket néhány nappal ezelőtt cserélték ki, ezek előadják, hogy Egerből a nagy éhség űzte el őket, és hajlandók a keresztény hitet felvenni. Budáról egy huszár portya Szigetig

4/a hajtott végre vállalkozást, azonban az ellenségből egyebet nem láttak, mint Sziget elővárosában egy házban beteg asszonyokat találtak, ezek közül 3 meggyógyult, ezek ápolják a betegeket Mindezeket foglyul ejtették és a házat a betegekkel együtt felgyújtották. A foglyok azt vallják, hogy a török helyőrség Szigeten nem régen néhány havi zsoldját megkapta, nagyon aggódnak egy ostrom miatt, azonban abban reménykednek, hogy a hadseregük, mely véleményük szerint 200.000 főnyi, hamarosan felmenti őket. Budán a jól elhelyezett védművek építését nagy erővel folytatják, onnan Beck

6 tábornok szállásmestere ideérkezett, hogy a legutóbb megkapott 20.000 fl-t a pápai pénzekből átvegye, melyet Kollonich érsek úr Ő eminenciája fizet ki. A török területen levő hódolt parasztoknak a Porta parancsot adott, hogy minden jószágot a császári határokról messze befelé hajtsanak, hogy a keresztények támadása esetén ne kerüljenek az ellenség kezébe. Felső-Magyarországon az ellenségről a legcsekélyebbet sem lehet hallani; a magyar huszárok gyakran portyáznak a török várakig, de ellenséget nem látnak. Ugyancsak szétoszlanak a Thökölyhez a télen átszökött lázadók, kik látják, hogy 4 Alle ungarische Bischöffe, Palaten und Gavalliers seynd anhero citiere...". MercurH Relation, 1687. maj. 31. A két nappal később megjelenő Journal c. újság ugyanerre az eseményre utalva azt írta, hogy Felső-Magyarországi egyházi, valamint tartományi (ti. vármegyei - Sz. L.) urakat, s főtiszteket Bécsbe idézték, hogy az Eperjesen folyó elítélések miatti felháborodásról tárgyaljanak, amellyel kapcsolatban több panaszos feliratot juttattak el ide...!" (Ti. Bécsbe - Sz. L.) 43 Szigetvár 5 Journal, 1687. május 20-i számában Szigetvárra utalva közölte: „... a városban undorító pestis ütötte fel a fejét, s a betegek és akik gyógyítottak, elpusztultak. A császári és magyar lovas portya felgyújtotta ezt a városrészt..." 6 Báró Leopold Melchior Beck vezérőrnagy. Amikor a sajtóban ez az utalás történt, Beck vezérőrnagyi rangban volt és a felszabadított Buda parancsnokának nevezték ki. (Keiserliche Generalwachmeister und neuer Kommandant Ofens.) Működésére vonatkozóan lásd BB. Szerk.: Szita L. 93, 432, 438 p. Ezen idézetek mutatják, hogy a sajtóidézetek is rendkívül pontosak, s hitelesen számoltak be az eseményekről, a színhelyről. Budára vonatkozó erődítési munkákról a levéltári anyagok és a sajtó beszámolói megegyeznek.