Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SZITA LÁSZLÓ: Bécsi haditudósítások az 1687. évi török elleni hadjáratról (1687. május-november)

császárnak, a diplomáciai híreket az eredetiben, születésük után azonnal tanul­mányozhatták, és ezek közül nagyon jelentős anyag közlésre is került. E mün­cheni újság anyagát összevetve a levéltári forrásokban található eredeti iratokkal megállapítható, hogy többnyire azok szószerinti közlése, vagy rövidített változa­tának publikálása. Természetesen, amikor a fejedelem személye is tárgyalásra kerül, az újságíró kiszínezi és felnagyítja személyének jelentőségét. 6 Salzburgban adták ki a Wohentliche Ordinari Post-Zeitungen című újságot. 1675-1700 között jelent meg. 1689-1699 közötti számait tanulmányoztuk át, ame­lyeket a „Salzburger Hof- und Academ. Buchdruckers Johann Babtist Mayr" ké­szített. A lapok anyagában jelentős a másodközlés, a müncheni újságokból vettek át sokat, de szintén alkalmaztak eredeti haditudósítókat, akik pl. az 1688. szeptemberi belgrádi ostromnál jelen voltak és onnan tudósítottak. A Frankfurt a.M.-ban készített Journal, amelyet 1677-ben alapítottak, talán a legszakszerűbben tudósított a háborúról. Az újság T677-1693 között jelenhetett meg. Utána nem találtunk belőle egyetlen példányt sem. Ez annál is sajnálato­sabb, mert hetente két alkalommal jelent meg. Véleményünk szerint a legtárgyi­lagosabb és legmélyebb hadi elemzéseket tartalmazta. Mivel hetente kétszer jelent meg, a legfrisebb híreket itt találhatjuk, de kétségkívül sok híranyagot ve­hetett át más újságokból. Az is igaz viszont, hogy e laptól származott a legtöbb másodközlés is. A legjobb újságírókat foglalkoztatta, mert nem csak jelentéseket közölt és tudósításokat adott az udvar, a tábornoki kar életéről, hanem véle­ményt is mondott, néha kritikai megfogalmazásokat is találhatunk, amelyekben egyrészt a haditanácsi döntéseket is bírálják, de a hadsereg kritikája is helyet kapott. Legrészletesebben tudósított a korabeli török elleni hadjáratokról az Europaei­sche Zeitung, amely anyagát a Hadi Tanács megfelelő referensétől kapta. Ha­sonlóképpen gazdag publikációt tesz lehetővé a Mercurii Relation, oder Wöchentliche Reichs Ordinari Zeitungen, végül ugyancsak hatalmas anyagot közöl bécsi eredeti tudósításokkal az Extract Schreiben, amely magyarországi tudósításaival a legpontosabban szolgálta a tájékoztatást. Több közleményünk­ben használtuk fel a német nyelvű egykorú újságokat, hogy bepillantást nyújt­sunk a török elleni háború történetébe, továbbá kiegészítsük azokat a levéltári iratközléseket, amelyeket az 1687. évi hadjáratra vonatkozóan eddig nyilvános­ságra hoztunk. Somogy Megye Múltjából című évkönyv-sorozatban két közleményt jelentettünk már meg, amely 1687. évi hadjárat sajtóvisszhangját szemlélteti. Ott elsősorban a somogyi, illetve baranyai eseményekre válogattunk cikkeket, illetve a magyar katonaság részvételét hangsúlyoztuk. 7 6 Uo. A kéziratban részben betoldások, részben kiegészítések mutatják a cenzúra létét. Nagyon rit­kán fordulnak elő hasonló esetek. 7 Szita László: Az 1687. évi török elleni hadjárat a haditudósítások tükrében.Somogy Megye Múltjá­ból. 1993. Szerk.: Szili Ferenc. 47-76. p. Továbbá Szita László: A magyar katonaság törökellenes küz­delmének nyugat-európai sajtóvisszhangja 1688-1698 között. Somogy Megye Múltjából. 1992, Szerk.: Szili Ferenc. 299-317. p. Szita László: Szigetvár kapitulációjának visszhangja az egykorú nyugat-európai sajtóban. Tanul­mányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. Pécs, 1993. Szerk.: Szita László. 143-158. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom