Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - MÁRFI ATTILA: Német és magyar teátristák Pécsett a reformkorban

újabb feszültséggóc jött létre, ezúttal a két Casino között. A városnak egyetlenegy színháza sem volt, de felépítéséért már két ellentétes érdekképviselet versengett. A város vezetésének akkor kellett közülük valamelyik javára dönteni, mikor a két társaság szinte egyszerre adta be színházlétesítési kérelmét 1839 májusában.

60 A végleges döntés jogával nem rendelkezett a város szenátusa, de befolyásolhatta a Magyar Királyi Helytartótanács döntését. A városatyák a Polgári Casino pályázatáról adtak kedvezőbb képet, ezért pusztán formalitás volt már a Magyar Királyi Helytartótanács IV. 9-én kelt leirata, mely a Polgári Casino építési kérelmét fogadta el.

61 A döntés nyomán kiújult a feszültség a két Casino között. A Nemzeti Casino részrehajlással vádolta meg Dollinger polgármestert és Pajnády József tanácsnokot, mire a két elöljáró lemondott színházi részvényeiről és kilépett a Pécsi Nemzeti Casinoból.

62 A Polgári Casino viszont már az előtte álló nagy feladatokra összpontosította energiáit. Az építkezés költségeinek előteremtésére 456 db, egyenként 40 ft értékű részvényt bocsátott ki, április 22-én pedig szerződést kötöttek Schultz Ferenc pécsi ácsmesterrel, aki mint építési vállalkozó kötelezte magát, hogy a színházépületet 1839. X. 30-ig átadja.

63 Előlegként 6000 arany forintot vett fel, ebből szerződtette Piatsek Antal pécsi építőmestert, aki a kőműves munkálatokat végezte el. A teátrum tervrajzait Gyenes János uradalmi mérnök készítette el.

64 Az építkezést az ácsmester 1839 áprilisában már megkezdte azzal, hogy a Casino székházát lebontatta. Nyár végére már álltak a falak, s augusztus közepe táján már a belső tér kialakításán dolgoztak az iparosok. A következő hónapban már a színház tetőzetét is befejezték és a 108 öl nagyságú padlástér kiképzésén fáradoztak,

65 de már ekkor is látni lehetett, hogy az épületet nem tudják befejezni a kikötött határidőre. A Polgári Casino viszont már a leendő színtársulat direktorával is megkötötte a szerződést. Ezért a Társaságot nagyon sürgette az idő, mert ha nem készül el a színház, jelentős bevételektől estek volna el, s tovább gyengült volna a kölcsönökkel megterhelt egyesületi pénztár. így az a kompromisszum született meg, hogy az ácsmester csak azokra a munkálatokra összpontosított, melyek elvégzésével ideiglenesen biztosítani lehetett a rendszeres előadások megkezdődését.

66 Ennek megfelelőén 1839 novemberében volt az ünnepélyes nyitó előadás. A teátrum azonban még korántsem 60 BML PVT kgy. jkv. 623/1839. A Nemzeti Casino képviseletében Trixler István, a „Fehér Hattyú" fogadó tulajdonosa ugyanazon a napon (1839. III. 7.) nyújtotta be kérelmét, mint a Polgári Casino. Trixler a Fő utcában álló háza fundusán kívánta saját költségén felépíteni a város Magyar Színházát. 61 Magyar Országos Levéltár (MOL) Helytartó tan. ir. 15185/1839. 62 BML PVT ir. 46. kü. sz. n. 63 Lásd a 6. sz. jegyzetet, 54. p. 64 Schultz az alábbi szakfeladatok elvégzését vállalta el: „Az ácsmester úrnak nem csak az ácsmunkákat, mely alatt a padlóburkolat lefektetése és tánczteremmé való átalakítása értendő, hanem minden a színházban előforduló süllyesztők és színházi berendezést, mint kárpitot és kulisszákat, azontúl a tervrajzban megnevezett lakatos és asztalos munkákat is, sót ó gondoskodik az ugyancsak terv szerint szükséges minden fajta épületfáról, éspedig a legjobb fajtából, azontúl egy színházi szakember jóváhagyásával minden más feltüntetett anyagról is, mely alatt a gépezet kötelei is értendók, oly ütemben, melyet a terv azonkívül még külön feltüntet." 65 BML PVT ir. 3470/1844.