Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
tott, hogy a bolgár kertészeknél 1913-ban bekövetkezett létszámcsökkenés (3.784 fővel, azaz 43,1 százalékkal) „a bolgár-török háború (azaz a két balkáni háború - G. A.) folytán állott be, mert a hadköteles bolgár egyéneket a bolgár kormány hazarendelte". 221 Kiegészítésként csupán annyit: hadkötelesek a 19 és 50 év közötti bolgárok voltak. 222 Pécsi példákkal is lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy 1913-ban a bolgár kertészetekben miért dolgozott több bolgár, mint magyar (5.011, illetve 4.916 fő; a következő háborús években a magyarok száma tovább csökkent). Krisztovics Sándor, alias Coni Hrisztov Gogev története talán - és megint nemcsak a legmarkánsabb, hanem a legjellemzőbb is. A magyar honvédelmi miniszter itt említett, első körrendelete 223 , valamint a belügyminiszter már szóba hozott körrendelete előírásainak megfelelően a bolgár gazda 1915. december 1-jén megjelent azon a sorozáson, amelyet a m. kir. pécsi 19. honvéd gyalogezrednél tartottak, ott katonai szolgálatra alkalmasnak találták, vagyis ehhez az ezredhez kellett bevonulnia. Jogi képviselőjével, dr. Lauber Rezső pécsi ügyvéddel Coni Hrisztov Gogev azonnal kérvénnyel fordult Nendtvich Andorhoz, magyar királyi tanácsoshoz, Pécs polgármesteréhez, akinek fel kellett terjesztenie a beadványt dr. Visy Lászlónak, Baranya vármegye főispánjának, hogy az illető bolgár állampolgárt fel lehessen menteni a katonai szolgálat alól. Coni Hrisztov Gogev alapindoklása: az általa 93 kat. holdon folytatott zöldségtermelés Pécs város közérdekét szolgálja. 225 Három nappal később, december 16-án a polgármester megtette a szükséges lépéseket, útjára indult a „felmentési javaslat az 1882. évben született népfelkelésre kötelezett s nem közszolgálatban álló egyénekről". Ennek 12., „a nélkülözhetetlenség indoklása" elnevezésű rovatban a következőket olvashatjuk: „Nevezettnek ezen bolgárkertészete a város közélelmezése, illetőleg zöldség és főzelék neműekkel való ellátása szempontjából rendkívüli fontos vállalat, amelyben ezideig 47 alkalmazottat foglalkoztatott. A bolgár mozgósítás elrendelése és a m. kir. belügyminiszter úrnak már jelzett 5995/Res. 1915. szám alatt a bolgár hadkötelesekkel szemben követendő eljárás tárgyában kibocsájtott körrendelete következtében 40 alkalmazottja katonai szolgálatra bevonult és jelenleg csupán hét 12-14 éves fiú alkalmazottja van, akikre bevonulása esetén sem a földbirtok kezelését, sem a kertészet vezetését nem bízhatja. Már pedig a kertészet üzembentartása - különösen a jelen nehéz viszonyok mellett - elkerülhetetlenül szükséges a város lakosságának közélelmezése tekintetében, és így ezen telep tulajdonosának és egyedüli vezetőjének polgári foglalkozásban való meghagyását feltétlen szükségesnek tartom és a katonai szolgálat alól leendő felmentését javaslatba hozom". 226 Dr. Visy László főispán - hivatkozva a budapesti bolgár kir. főkonzulátustól kapott 1462. számú, 1916. január 6-án keltezett értesítésére, a m. kir. földművelésügyi miniszter 85353/1916. számú leiratától függetlenül - 1916. január 29-én írásban közölte a polgármesterrel, hogy „a bolgár alaptörvények minden bármily nemű felmentést a hadseregben való szolgálat alól kizárnak, ennélfogva 221 Uo., 20 p. 222 BML Pgm iratai, a 24732. sz. ügyirathoz csatolt 1560/1916. B. M. - 09569/1916. IV. 14. sz. körrendelet. 223 BML Pgm. iratai, a 29352. sz. ügyirathoz csatolt 15.166. ein. 18. - 1915. H.M. körrendelet. 224 Lásd 222. jegyzet! 225 BML Pgm. iratai, a 34241. sz. ügyirathoz csatolt, 1915. december 13-án keltezett kérvény. 226 BML Pgm. iratai, 34241/1915. XII. 16. sz. felmentési javaslat.
