Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)

30 évre bérelte a balatoni szövetség 1500 koronáért 30 kat. holdat. Egy bolgár, és 12 magyar munkás foglalkozik a telepen".

200 Természetesen, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter körrendeletét dr. Visy László, Baranya vármegye főispánja is megkapta, az utóbbi nemcsak azonnal foganatosította a szükséges intézkedéseket, hanem ugyanerre utasításokat adott Pécs város polgármesterének, a megyei és a városi rendőrkapitánynak.

201 A megyei és a városi hatóságok azonban nehezen mozdultak, sőt 1906 novemberében a városi rendőrkapitány jelentését nem fogadták el, mivel az utóbbi szavai szerint „a kérdés lényegébe sem tudott behatolni".

202 Két teljes év elteltével a földművelésügyi miniszter - válaszolva a Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület 1689/1908. V. 16. számú jelentésére - hajlandónak mutatkozott segítséget nyújtani egy szövetkezeti úton létrehozandó bolgár kertészetnek a következők biztosításával: ingyenes földhasználat, öntöző víz, melegágyak és magvak.

203 Révész István szerint 1913-ra sikerült is Baranya vármegyében 50 ilyen, hosszabb-rövidebb életű vállalkozást megvalósítani, ezek 26 holdon termeltek, ugyanakkor, mint más vármegyékben, „nem felelnek meg a bolgárrendszerű kertészetek jellegének, mert jobbára egy holdnál kisebb telepek, amelyeken sem az olcsó bolgárrendszerű öntözés, ami ennek legyőzhetetlen eiőnye, sem a bolgárok előnyös munkatársulása szervezve nem volt".

204 Egyszóval, ezek korántsem voltak hagyományos bolgár kertészetek. A hiábavaló sok erőfeszítés igazi magyarázata az, hogy a nagyban termelő, nagyon jó minőségű zöldségféléket adó és piacra szállító kertészetek a bolgárok kezében maradtak továbbra is, azaz a pécsi és Pécs környéki magyar zöldségtermelők - különböző okok miatt - nem tudták felvenni velük a ersenyt. Egy 1915. december 9-én összeállított névsor szerint - a két balkáni, valamint a világháború ellenére - Pécsett majdnem egy évtizede, egyeseknél korábbról még mindig 35 olyan bolgár kertész dolgozott, aki hadköteles volt

205 (az összeírás éppen a hadseregbe való behívásukat szolgálta), közülük például Coni Hrisztov Gogev csak Bajnadi pusztánál 93 kat. holdos kertészettel rendelkezett, vagy ahogyan Nendtvich Andor királyi tanácsos, Pécs polgármestere írta, ez „egymagában nagyobb kiterjedésű, mint a többi volt bolgár kertészeti telep együttvéve".

206 Ezekben az években bekövetkezett a második fordulópont a bolgár kertészek számára, melynek kezdete az 1912. október 12-én kirobbant I. Balkán-háború volt, végét pedig a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter, Hegyeshalmy Lajos (1862-1925) az iparengedélyek kiadásáról szóló 85475XIX/1921. számú körrendelete jelezte , mivel ezzel véglegesen elrendezőBML Pgm. iratai, 6169/1910. IV. 10. 201 BML Pgm. iratai, 53/1906. VII. 2.; 5632/1906. XI. 13. 202

BML Pgm. iratai, 5632/1906. XI. 13. 203

BML Pgm. iratai, 51.383-VUI-3/1906. VI. 26. 204

Révész István: A hazai bolgár és bolgárrendszerű kertészetek statisztikai ismertetése. Budapest, 1915., 13 p. 205

BML Pgm. iratai, 24732. sz. ügyirat 18771/1915. XII. 9. sz. leveléhez mellékelt névsor. Í06

BML Pgm. iratai, 34241/1915.XII. 17. 107

BML Pgm. iratai, 85475-XIX/1921. XII. 31.