Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
a bolgár kertészek konkurenciája oly nagy, hogy velük versenyezni nem lehet és a végeredmény az, hogy a kaposvári piac semmivel sem olcsóbb, mint a budapesti". 145 Valamivel a századforduló előtt megjelentek az első bolgár kertészek Miskolcon és ennek környékén, róluk Csikváry Antal megjegyzi: „A bolgárok egészen új jövevények, többnyire csak egy-két évre vagy évtizedre jönnek Miskolcra a kertésztelepekre, de ők is hamarosan megtanulnak magyarul". 146 A felsorolás folytatható, bővíthető, de így is kialakul az az összkép, amely szemléletesen és meggyőzően mutatja a bolgár kertészek viszonylagos gyors és tömeges bevándorlását a mai Magyarország egész területére, számuk állandó ütemű növekedését. Eddig Baranya megyéről, illetve Pécs városáról van legkevesebb adat, ha annak lehet nevezni e munka legelején idézett Várady Ferenc rövid és csak érintőleges közlését. Mert e szerző a témával kapcsolatos tudósítása nemcsak egy mondatra szorítkozik, hanem semmilyen konkrétumot nem tartalmaz a hely kijelölésén kívül: „Pécs vidékén az ideiglenesen letelepedett bolgárok bérelt földeken űzik a konyhakerti növények termelését s egyre nagyobb területet fognak művelés alá". Ennyi, külön kutatásokat eddig nem végeztek, ily módon tanulmányok sincsenek. Ezért jelen munkámban idézett vagy a fontosság miatt teljes egészében közölt források a harmadik hullámmal Baranya megyébe és Pécsre érkezett bolgár kertészekről (kiknek gyermekei közül sokan más foglalkozást választottak) először kerülnek publikálásra. Baranya megyébe és Pécsre az első bolgár kertészek a harmadik betelepülési hullámból 1870 előtt néhány évvel érkezhettek, erre utal a megmaradt első hiteles forrás, egy hatósági bizonyítvány, melyet 1870. szeptember 11-én állítottak ki olyan bolgár részére, aki minden valószínűség szerint ebben az időben ideiglenes hazatérésre készült. Érdemes végig idézni ezt a rövid okmányt, nemcsak prioritása miatt, hanem a benne levő azon információkért, amelyek általános érvényűek voltak a betelepülőkre: „Pécs Szab. Kir. város Közönségétől (Adóügyben bélyegmentes) Hatósági bizonyítvány Melynél fogva Szab. Kir. Pécs város közönsége részéről hitelesen bizonyíttattk, hogy törökországi illetőségű Bojnovits Illés 12 munkás társával, - e város kebelében a nyári időszak alatt szokott tartózkodni (kertészkedéssel foglalkozván) és a télnek beálltakor hazájába visszatér. Minek hiteléül jelen bizonytívány város-hatósági pecsétünkkel megerősítve részére kiadatik. Kelt Pécsett 1870. Szeptb. hó 11-én. Polgármester." 148 A forrás értékű információk csoportosítása és általános érvényességük megvizsgálása előtt azonban tisztázandó, ki lehetett az a „török illetőségű" szerbesített családi és magyarosított utónevet viselő személy. Szerb nemzetiségű semmi szín alatt nem volt, hiszen akkor az állampolgársága sem lenne török - közis145 Dr, Csánki Dezső: Somogy vármegye. Budapest, 1939., 311. p. 146 Csikváry Antal (szerkesztő): Borsod vármegye. Budapest, 1940., 18 p. 147 Várady Ferenc: Baranya megye múltja és jelene. I. kötet, Pécs. 1896., 516 p. 148 BML Pécs pgm. iratai, 1870/7245. sz.
