Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)

megalapításáról, csupán egy hét alatt sikerült nemcsak 170, a fővárosban és vi­déken élő bolgárt értesíteni, hanem a leendő szervezet céljaira 4.345 aranykoro­nát is gyűjteni adományokból, ami 1914. július 20-án, az alapító ülés napján nem éppen kis összeg volt. 27 Ez a hagyomány folytatódott az 1932-ben Buda­pesten felépített bolgár pravoszláv, Cirill és Metód nevét viselő templom eseté­ben 28 , tovább élt az ötvenes évek elején is, amikor 445 magyarországi bolgár család adományai 2.725.000 forintot tettek ki 29 , s ebből a fővárosi IX. kerületben levő Vágóhíd u. 62. sz. alatti telken emelték az egyesület mai székházát, amelyet 1957. szeptember 9-én nyitottak meg, azóta pedig szállodával és étteremmel bő­vítettek. 30 — Azonban nemcsak az imént felvázolt, immár második sajátosság különbözteti meg a botgár nemzetiségi kisebbségi közösségeket a többi, Magyarországon élő nemzetiségektől. A következő jellegzetesség magyarázatát elsősorban a bol­gár történelmi hagyományokban, valamint a betelepülők már Magyarországon ki­alakult életformájában és mindennapi munkájában kell keresni. A harmadik sajátosság a ma már oly divatossá vált önigazgatás és önkormányzás, melyek­nek azonban valódi tartalmuk volt, s habár semmilyen hivatallal vagy adminiszt­ratív eszköztárral nem rendelkeztek, határozataik és állásfoglalásaik mindenkire kötelező érvénnyel bírtak, ezeket mindig be is tartották. A vezető testületeket nyílt és korlátlan számú jelölések alapján titkos szavazással választották, a bevá­lasztottak társadalmi munkában teljesítették a reájuk bízott teendőket. Az indulás 1914. július 20-án volt, amikor is a Magyarországi Bolgárok Egyesületének alapí­tó ülését tartották, ennek elnökét (Lazar Ivanov, aki az 1928-ban bekövetkezett haláláig megszakítás nélkül élvezte a bolgárok bizalmát), helyettesét, titkárát, jogtanácsosát (Magyarországon természetszerűleg ez magyar volt, dr. Verebély Jenő), pénztárosát, gondnokát választották, valamint 3 tagú ellenőrző bizottsá­gát és 10 tagú kuratóriumát. 31 Az elfogadott szabályzat 1. §-a szerint az egyesü­let központi székhelye Budapesten van, de 13. §-a kimondja, hogy fiókjai nyithatók mindenütt, ahol ezt az ott élő bolgárok érdeke megkívánja. 32 Ugyanak­kor és szintén titkos szavazással a bolgárok megválasztották saját bíróságukat is, határozatai mindenki számára kötelezőek voltak, magyar bíróságok előtt fel­lebbezéssel élni nem lehetett, az esetleges panaszokkal csak az akkori buda­pesti Bolgár Főkonzulátushoz (mint ilyen 1906-tól működött, 1921-ben emelték követségi rangra 33 ) fordulhattak. Az említett bíróság vidéki, miskolci és pécsi 27 A 170 adományozó és egyben alapító tag névsora az általuk befizetett összeggel együtt megta­lálható az egyesület szabályzatában (a magyar Belügyminisztérium az utóbbit jóváhagyta, az alakuló gyűlés pedig elfogadta) ripoeKT -ycTaB Ha /JpywecTBOTO Ha öbnrapHTe B YHrapHH A kiadásért felelős: Gjukov István, A Bolgárok Magyarországi Egyesületének titkára. Budapest, 1915., 20-24 p. 28 1XAHA, (poHaXe 176, orme Ne 6, a.e. Né 1964, ji. 38-39. 29 Az adományozók nevét tartalmazó tábla az épület belső bejáratánál van. 30 Vö.: Alexandr Gjurov: 75 éves a magyarországi „G. Dimitrov" Bolgár Kulturális Egyesület. Otthon­teremtés barátoknál. Budapest, 1989. november 25. Jubileumi kiadvány. 3 'In: ripoeKT-ycTaB Ha ^pyjKecTBOTO Ha 6>jirapHTe B YmapHa, 13-15 p., valamint: Mazpicapo-ÖJirapcKH nperiieA. 5 OKTOMBPH 1915 r., 6poií 1, 4-8 p. ^ IlpoeKT-ycTaB Ha ^pyacecTBoro Ha ÖbnrapHTe B YHrapHH 9, 18 p. 33 OJJHA, 4>OHJÎMB 176, onHcNs>5, a.e. Ne 316, IL 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom