Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)

HISZEN MAJDNEM KIZÁRÓLAG A KERTÉSZEK ÁLTAL BEINDÍTOTT HARMADIK BETELEPÜLÉSI HULLÁM mindössze öt-hat évtized elmúltával gyökresen megváltoztatta társadalmi, gazdasági és kulturális jellegét, számottevően módosult szakmai és szociális összetétele. MINDEZ A MÁIG IS TARTÓ INTELLEKTUALIZÁLÁSI FOLYAMAT HATÁSÁRA MEGY VÉGBE, ENNEK AZ EREDMÉNYE. ÉPPEN AZ UTÓBBINAK TUDHATÓ BE, HOGY MA EGYRE KEVESEBB A BOLGÁR KERTÉSZ MAGYARORSZÁGON, EZÉRT HIBA LENNE PÉLDÁUL EZT A HATVANAS ÉVEK ELEJÉN LEZAJLOTT KOLLEKTIVIZÁLÁSSAL MAGYARÁZNI, VAGY - MONDJUK - EGY ESETLEGES HAZATÉRÉSSEL.

20 ENNÉL FOGVA helytelen az egész bolgár harmadik betelepülési hullámot kertészek hullámának nevezni, különösképpen a második és a további nemzedékek esetén. IGAZ, HOGY ILYENNEK INDULT, DE MÁSSÁ LETT, ERRŐL A KÉSŐBBIEKBEN LESZ SZÓ. E TANULMÁNY - FELTÁRVA A BOLGÁR KERTÉSZEK HÉT ÉVTIZEDES TEVÉKENYSÉGÉT, ÉLETÉT ÉS HELYÉT BARANYA MEGYÉBEN - MAGYARÁZATOT AD ERRŐL A JELENSÉGRŐL IS. AZ ELEJÉN AZONBAN FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES EGY ALAPVETŐ FONTOSSÁGGAL BÍRÓ KÉRDÉS TISZTÁZÁSA. KONKRÉTAN: A BARANYA MEGYÉBEN, ILLETVE A MAGYARORSZÁGON ÉLŐ BOLGÁROK A HARMADIK HULLÁMBÓL VOLTAKÉPPEN NEMZETISÉGI KISEBBSÉGET VAGY VALAMI MÁST ALKOTNAK, HISZEN A JELENLEG IS EBBEN AZ ORSZÁGBAN LAKÓKNAK (MÁSODIK ÉS TOVÁBBI FELMENŐ NEMZEDÉKEK) ZÖME - AHOGYAN SZÁMTALAN TÉNY ÉS JELENSÉG BIZONYÍTJA - MEGŐRIZTE NEMZETI TUDATÁT ÉS HOVATARTOZÁSÁT. A MAJDNEM EGY ÉVTIZEDE TARTÓ KUTATÁSAIMRA ÉPÜLŐ VÉLEMÉNYEM SZERINT A Magyarországon jelenleg is élő bolgárok (KB. 1800 CSALÁDBAN MINTEGY 6 EZREN LEHETNEK

21

, 1/3 RÉSZÜK - FŐKÉNT AZ ÚN. VEGYES HÁZASSÁGBAN ÉLŐK - MEG IS ŐRIZTE BOLGÁR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÁT; 1923-BAN, VAGYIS A MAI MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN - BOLGÁR HIVATALOS ADATOK SZERINT - SZÁMUK 30 000 VOLT

22

) legjellemzőbb, első és más nemzetiségektől megkülönböztető sajátossága az, hogy nem képeznek nemzetiségi kisebbséget a szó mind hagyományos, mind mai értelmezésében. NEM AZÉRT AZONBAN, MERT NINCS MEG A LEHETŐSÉG NEMZETISÉGI MINŐSÍTÉSRE A KÜLSŐ JELEK VAGY MÁSOK ÁLTAL ADOTT MEGHATÁROZÁSOK ALAPJÁN (ITT EGY KICSIT ÖNKÉNYESEN CSOPORTOSÍTOM A MÓDSZEREKET A NEMZETI HOVATARTOZÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOSAN). RÉSZLETEKBE AZONBAN NEM BOCSÁTKOZOM, MERT AZ UTÓBBIT PÉLDÁUL A Hoóz István SZERKESZTETTE ÉS BARANYA MEGYÉRE VONATKOZÓ TANULMÁNYBAN IS RÖVIDEN, DE MINDEN LÉNYEGES VONÁST SZEM ELŐTT TARTVA KIFEJTETTÉK.

23 AZ ADOTT ESETBEN SZERINTEM INKÁBB OLYAN nemzetiségi kisebbségi közösségekről kellene beszélnünk, AMELYEK A MÚLT SZÁZAD UTOLSÓ KÉT ÉVTIZEDÉBEN MÁR KIALAKULTAK Budapesten, Pécsett ÉS Miskolcon, ILLETVE E városok környékén. 20

Kevesen térnek vissza Bulgáriába, legtöbb esetben gyermekei vagy közeli rokonai miatt. Erről tanúskodik e tanulmány megírásakor a Képes 7-ben megjelent legfrissebb riport is S az öreg kertészt át lehet ültetni?, melyet Végh-Alpár Sándor a több száz magyarországi bolgár kertészt adó Polikraiste községben készített, Benkő Imre pedig illusztrált. In: Képes 7, 1989. október 28., 43. sz., 14-19 p. A jelenlegi szám megállapítása helyett két alapvető ok miatt csak megközelítőleg pontos becslések lehetségesek. Az első: az 1910. évi népszámlálás alapján gróf Teleki Pál által összeállított Magyarország néprajzi térképe (Trianon előtti) óta nem közöltek hivatalos adatokat a magyarországi bolgárokról (eszerint akkor számuk 23 ezer fő volt). Másodszor: az 1958. június 27-én Szófiában aláírt magyar-bolgár egyezmény rendelkezései alapján megszűnt a kettős állampolgárság. Igy a bolgár betelepülők azon része, melynek magyar munkáltatója volt, fölvette a magyar állampolgárságot. Vö.: 1957. évi ...számú, az állampolgárságról szóló törvény. ??__ Oom. roAHiiiHHK Ha BjirapHH 1923/25 r. Ms 2. Hs/iaHne Ha /ípy»ecTBOTo Ha cTonHHHHTe acypHajiHCTH. COCJJHH, 1924, 879 n. 23

A baranyai nemzetiségekről. Pécs, 1977., 9-15 p.