Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - SAROSÁCZ GYÖRGY: A Pécs környéki bosnyákok (horvátok) állattartása

ki, különösen, ha a rétnek patakja volt. A szénaboglyát általában a rét végében lévő szántóföld mellett rakták, hogy esőzések esetén ne rohadjon és elszállítása ne okozzon problémát. A széna elszállításához a kocsira hosszú oldalakat és „vendégrudakat" (pomotynice) raktak, hogy egy rakodásra minél több férjen el. A kocsi megrakásánál mindig a négy sarkára kellett legjobban ügyelni: a kocsirakó szétterített maga elé egyenletesen egy csomó szénát, majd közepére tett vella segítségével összecsavarta, „szarvalta" (rog) és a kívánt sarokra tette. Közben a kocsi közepe és a sarkok közti felület kirakása után ismét elölről kezdte a rakodást. Erre azért volt szükség, hogy a széna a kocsiról le ne csússzon. Indulás előtt a kocsit „nyomórúddal" (motka) lekötötték. A kötésnél elől a nyomórudat a lánc alá dugták, a kocsi oldalaihoz hátul egy hosszú, elől egy rövid kötelet kötöttek, amelyre csigát vagy fából készült karikát (kolács), egyesek ágast (kváká) kötöttek, hogy a nyomórudat annak segítségével jó szorosra tudják lekötni. Ezt követően a megrakott kocsi szénáját gereblyézték, hogy az az úton ne szóródjon. A réteket mindig kétszer kaszálták. A legtöbb szénát az első kaszálásból kapták. A széna minősége egy falu határán belül sem volt mindenütt egyforma. A rétet zöldtakarmányként soha nem kaszálták és a jószággal nem etették. A második, a sarjú kaszálását augusztus végén végezték. Termése gyengébb volt, a fű szálai apróbbak, rövidek és ritka növésűek voltak. A kevés réttel rendelkezők megvárták a sarjú vágását, és a két szénát együtt vitték haza. A réteken legeltetni csak a második kaszálástól Szent György napjáig volt szabad. A legeltetésért külön nem fizettek, azt szabadon mindenki használhatta. A réti szénát az istállózott állattartásra történő áttérés után csak lovakkal etették, de csak télen. *A rétek legeltetése az istállózott állattartással lényegében megszűnt. Legtovább a juhtartó gazdák vették igénybe. A rétekben a sertéseket soha nem volt szabad legeltetni. Rövidítések BML Alisp. ált. i. Baranya Megyei Levéltár, Alispáni általános iratok BML Bsz. Baranya Megyei Levéltár, Bírói számadások BML B-M. i. Baranya Megyei Levéltár, Batthyány-Montenuvo iratai BML CV. Baranya Megyei Levéltár, Canonica Visitatio BML Fö. Baranya Megyei Levéltár, Feudális összeírások BML Kj. Baranya Megyei Levéltár, Községvizsgálati jegyzőkönyvek BML Kktj. Baranya Megyei Levéltár, Községi képviselőtestület jegyzőkönyvei BML Pjfki. Baranya Megyei Levéltár, Pécsi járási főszolgabírói közgyűlési iratai BML Su. Baranya Megyei Levéltár, Siklósi uradalom BML Uti. Baranya Megyei Levéltár, Úrbéri térképek iratai Descriptio Descriptio Phisico - Politico - Topographico Com. Baranyiensis, Országos Széchenyi Könyvtár, Fol. Lat. Budapest (1786) PKL Pécsi Káptalani Levéltár, Pécs PPL Pécsi Püspöki Levéltár, Pécs