Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - SAROSÁCZ GYÖRGY: A Pécs környéki bosnyákok (horvátok) állattartása

A szalántaiak legelője erdőből állt, amely jellegénél fogva ennek a célnak kevésbé felelt meg, mert fűben szegény volt. Ezért a szarvasmarha számára kénytelenek voltak máshol legelőt bérelni.

62 A megyének benyújtott panaszlevelükben leírják, hogy az uradalom az erdőből egy bizonyos területet kihasított, de az oly sűrű, hogy ott legeltetni nem lehet. Az erdőben kaszálni való fű nincs, mert az több, mint öt esztendeje nem volt ritkítva. Amennyiben önkényesen kivágnak feleslegesnek bizonyult fákból, bírságot kell fizetniük. Arra kényszerítik őket, hogy jószágaikat pusztán legeltessék, amiből nem sok hasznuk van, mert a megtakarított pénzüket rá kell költeni az állattartásra.

63 A püspöki uradalom az úriszék 1833-ban készült jegyzőkönyv-kivonatával ad választ: e szerint a község jobbágyai 316 6/8 hold erdőt legeltetésre mindig szabadon használtak, az erdő ritkítását a déli részén már elkezdték, évente 50 hold erdőt kell kiritkítani, a feleslegesnek bizonyult fákat ki lehet vágni.

64 A szalántaiak 1839-ben a megyének írt levelükben ismételten megerősítik, hogy a kijelölt erdő legelőnek nem felel meg, mert az sűrű, a nagy árnyék miatt a fű nem nőhet, a földet száraz levelek borítják.

65 1839. dec. 30-án a község képviselőtestülete kéri az úriszéket, hogy helyszíni szemlét tartson, és engedélyezze az erdei legelőn a fák kiirtását.

66 Az uradalom, annak ellenére, hogy a jobbágyok évente 50 hold erdőt kiirtottak, amikor a fák makktermelésre beálltak, az erdei legeltetésből kizárta őket.

67 De a számukra kijelölt 50 holdon a legeltetést csak szeptemberig engedélyezte,

68 A községek közül Szőkéd határa bírt a legtöbb legelővel. Ezt részben fekvésének köszönhette, de az uradalom itt nem hozott létre nagyobb majort. A tulajdonában lévő földet erdőnek és legelőnek hasznosította: azt évről-évre bérbe kiadta. A helybeli jobbágyok kevés legelővel bírtak. 1849-ben a község 92 hold legelőt vett ki bérbe: a megkötött szerződésben vállalták, hogy két számos marha után egy hold (1200 öl) rétet lekaszálnak, összegyűjtik és baglyába rakják. Ezenkívül a trinitási rétből 22,5 holdat lekaszálnak.

69 1 851-ben „Hanicka" bokros legelőért 30 hold rét lekaszálását és baglyába rakását vállalták.

70 1853-ban a legelő használatáért 94 pengőforintot fizettek. Az uradalomnak 1856-60 között rendszeres bérlői voltak.

71 Feltételezhető, hogy a korábbi években is legelőhiánnyal küszködtek, Udvard (Pécsudvard) község legelőproblémájáról keveset tudunk. 1853-ban több gazda társult, és a szőkédi legelőből két eltérő területet vett ki bérbe; az egyik 60, a másik 62 forint volt. De vannak adataink, hogy az üszögi 32 BML Alisp. ált. i . 2277/1837 63 BML Alisp. ált. i . 3262/1837 84 BML Alisp. ált. i . 2349/1839. 65 BML Alisp. ált. i . 213/1840. 66 BML Alisp. ált. i . 3761/1842. 67 BML Alisp. ált. . 578/1853. 68 BML Alisp. ált. . 508/1852. 69 Ua. 70 Ua 71 BML Alisp. ált. . 3047/1851. 72 Ua.