Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - KAPRONCZAY JÓZSEF: A népesség változásai a baranyai Zselicben

A baranyai Zselic falvainak nagyságkategóriák szerinti változása Kategória 1869 % 1900 % 1930 % 1960 % 1985 % 0-200 4 9.3 6 13.9 2 4.7 10 23.2 10 29.4 201500 21 48.8 14 32.5 18 41.8 12 27.9 12 35.3 5011000 13 30.2 14 32.5 14 32.5 14 32.5 8 23.5 10011500 5 11.6 8 18.6 7 16.2 5 11.6 3 8.8 15010 0 1 2.3 2 4.7 2 4.7 1 2.9 Ha a jelenlegi állapot kialakulását 1869-től (az első községi részletességű adatokat szolgáltató népszámlálás időpontjától) vizsgáljuk, kiderül, hogy az aprófalvas szerkezet mindig jellemző volt a baranyai Zselicre. Változások az egyes településkategóriák arányaiban 1930-ig alig figyelhetők meg. A legszembeötlőbb talán az, hogy 5-ről 9-re nő az 1000-nél több lelket számláló falvak száma. 1960ra lényeges átrendeződés tapasztalható. Csökkenő népességszám mellett megnő a törpefalvak, csökken az aprófalvak száma és aránya. Az utolsó időszak változásainak tendenciája (1960-85) egyértelmű. Nevezetesen: az elvándorlások eredményeként csökken a még talán életképesnek minősíthető 500-2000 közötti lélekszámú települések száma, és gyarapszanak az apró-, illetve törpefalvak. Az 1985. évi adatsor helyes értelmezéséhez ismételten utalni kell a 70-es évtized faluösszevonásaira! Összefoglalva az elmondottakat megállapítható, hogy a vizsgált térség jellegzetesen aprófalvas településegyüttes. Ez az állapot a történelmi idők során, a domborzati sajátosságoktól nem kis mértékben befolyásoltan alakult ki. A különösen a 60-as évek óta gyökeresen megváltozott - főként gazdasági - viszonyok (a nagyüzemi gazdálkodás általánossá válása, majd a gazdaságok sorozatos összevonása), a munkalehetőségek csökkenése, az új körülményekhez nem igazodó infrastrukturális fejlesztések késése és/vagy elmaradása felgyorsította az elvándorlási folyamatot, amely alig csillapodva napjainkban is tart. Az elvándorlás mintegy öngerjesztő folyamatként tovább rontja a már eleve kedvezőtlen településszerkezetből fakadó nem megfelelő életkörülmények javításának esélyeit, lehetőségeit. A demográfiai viszonyok néhány sajátosságának alakulása Ha a térség községeinek népességváltozásait az 1869. évi népszámlálás időpontjától vizsgáljuk - adatok hiányában figyelmen kívül hagyva a változások alapját képező természetes szaporulat, illetve vándorlási különbözet mutatóit -, a lélekszám-alakulás tulajdonképpen 4 szakaszra bontható.