Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

is egyre rosszabb állapotba került. Megóvása érdekében tett jelentős lépés volt, amikor 1985-ben műemléki védettség alá helyezték. Az akkori tulajdonos néhány éve már tervezte más célú hasznosítását, amikor 1990-ben megvásárolta a pécsi székhelyű HERCEGNŐ Kft. azzal a szándékkal, hogy kastélyszállót létesít itt. A műemléki kutatások eredményeképpen olyan állásfoglalás született, hogy a régi úrilak legértékesebb, az 1900-as átépítéssel nyert formáját kell megőrizni, ill. rekonstruálni. A terveket Várnagy Péter építész (Pécs) készítette el. A pusztuló műemlék mielőbbi helyreállításának érdekében a beruházás megtérülését biztosítandó komprommisszumok születtek, például a tetőtér beépítésének engedélyezése. A nagy lendülettel beinduló kiviteli munkák egy év múlva, a tulajdonos Kft. pénzügyi összeomlása miatt félbeszakadtak. Szerencsére, ekkorra már befejeződött a külső helyreállítás, beleértve a tetőzetet és a nyílászárók elhelyezését is, így egyenlőre nem fegenyegeti közvetlen veszély a 200 éves Jeszenszky-kastélyt. Az üresen álló udvarház most gazdára vár az elvadult parkban. Helyzete azonban még mindig sokkal jobb a másik két, szintén Jeszenszky Antal építtette kúriáénál. Az ibafait néhány éve bontották le, a csebényiből pedig már csak a pince maradt meg. BIBLIOGRÁFIA ÉS RÖVIDÍTÉSEK Andrásfalvy Bertalan: Paraszti talajismeret és -használat a bükkösdi termelőszövetkezet területén: (in Zselici dolgozatok. V. (1981), 138-147.) Andretzky, 1909=Andretzky József: Baranya vármegye nemesei. (Pécs, 1909) Angyal, kézirat=n.n. (Angyal Pál?): A kisjeszeni és megyefalvai Jeszenszky-család. (kézirat, 20. p, sokszorosított példánya Sárkányné tul. Bp.), (lásd 88 j.). Angyal, 1899=Sikabonyi Angyal Pál: (Magyarország családai. 7.) Kis-jeszeni Jeszenszky. Baranyavármegyei ágazat. Nagy Iván Család-történeti Értesitő, I/2-3. (1899), 65-69. Angyal, 1908/4.= Angyal Pál: Adatok Baranyavármegye társadalmi életéhez a XVIII.század elejéről. PBMEÉ I/4. (1908), 141-156. Angyal, 1909/2. = Uő.: Báró Nesselrod Vilmos püspök és főispán kora. PBMÉ. II/2. (1909), 63-67. Angyal, 1909/3. = Uő.: Báró Nesselrod Vilmos püspök és főispán kora. II. PBMEÉ II/3. (1909), 95103. Angyal, 1909/4. = Uő.: Az első nemesség-vizsgálat Baranyában. PBMEÉ H/4. (1909), 119-126. Angyal, 1910/3. = Uő.: Baranya vármegye 1732-től 1743 okt. 29-ig. PBMEÉ Hl/3. (1910), 80-87. Angyal, 1911/1. = Uő.: Baranyavármegye 1742. október 29-étől 1750. július 17-ig. PBMEÉ IV/1. (1911), 13-18. Angyal, 1911/2. = Uő.: Baranya vármegye 1750. július 17-től 1758. január 31-ig. PBMEÉ IV/2. (1911), 41-49. Angyal, 1911/3. = Uő.: Baranyavármegye 1758. január 31-tól 1769. április 26-ig. PBMEÉ IV/3. (1911), 97-107.