Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

sőbb is kap rendkívüli megbízatásokat. Például 1808-1809-ben az inszurrekciós bizottság tagja.

211 1791 elején országgyűlési követnek választották meg.

212 A megyefai kastély mellett még pécsi háza is volt Jeszenszky Antalnak. Valamikor 1786 és 1793 között szerezte meg a ma József u. 6-8. sz. ingatlant,

213 amelyet 1796 között cserélt el ráfizetéssel a jelenleg Király u. 13-Mária u. 10. sz. telekre, amelyen akkor két épület állt.

214 A nagyobbik, egy lakóház a Fő utcánál feküdt, míg az É-i részen egy kocsmaház volt, amelynek címerét (az italmérési jogot) is megkapta a vevő. Valószínűleg a jövedelmező kocsmáltatási jog miatt - Antal felvette magát Pécs polgárai közé és 1796. április 4-én letette a polgáresküt.

216 Ez akkoriban nem ment ritkaságszámba, s a város sem akadékoskodhatott, hisz a Tanács a szabad királyi városi rang elismeréséért vívott harc idején egy iratban a város díszéül szolgáló, a királyért és a hazáért sokat tett, előkelő famíliák között sorolja fel a Horváth-, a Jeszenszky- és a Petrovszky-családokat.

217 Antal a szóbanforgó házat és a kocsmát 1805-ben eladta 15.000 forintért.

218 Az ugyanebben az évben bekövetkezett két haláleset - előbb az idősebbik Jeszenszky fiú, Emánuel,

219 majd 76 éves édesanyjuk, Horváth Klára

220 - újabb osztozkodáshoz vezetett a családban. Ekkor a fiágak kiadták az anyjuk után jutó leánynegyedet. Anna (ekkor már gr. Révayné) és Mária Karolina (Hofferné) beleegyeztek, hogy 8-8 ezer forint tőke után évi 400-400 forint járadékot kapjanak, a korán elhalt Amália (Bachóné) örökösei viszont pereskedni szándékoztak.

221 Az Antal és Emánuel fiai közötti megállapodást rögzítő osztálylevél 1806. január 12én kelt 222 Lényeges változás nem történt a két ág közötti birtokmegosztásban. A Szentlőrinci járás nemeseinek az inszurrekcióhoz kapcsolódó, 1809 januárjában kelt összeírásában

223 megtalálhatók a Jeszenszkyek is (No. 20 és No. 23.). 211 Andretzky, 1909, 122.; Ódor, 1989, 84., 49 j. 212 Várady, 1897, 620.; Angyal, 1913/4., 151. 213 Madas, 1978, 244. (Erre az adatra Ódor Imre kolléga hívta fel a figyelmemet. Ezért és a munkám elkészítéséhez nyújtott sok segítségért itt mondok köszönetet.) Ezek közül valamelyiket díszíthette az a kőbe faragott nemesi címer (Jeszenszky?), amelyet az épület tervezett bontása alkalmával a tulajdonos, Schönwald Imre ékszerész és órás a Városi Múzeumnak akart ajándékozni (PBMEÉ I/4. (1908), 168.). Üzlete ekkor a Király u. 13. sz. alatt volt és a lakcímjegyzékben is itt szerepel (Sasvári, 1909, 109, 241.). Ebből arra következtethetünk, hogy a fenti közlésben említett, „Király utcai régi Jeszenszky-féle ház" nem a 36. sz. épület (lásd 121 j.). 215 Angyal, kézirat, p. 17.; Madas. 1978, 334. 216 Angyal, kézirat, p. 17, Uő, 1899, 66. 217 Várady, 1897, 597. 218 Madas, 1978, 334. 219 Február 22-én (Bükkösd, r. k. pl. Anyakönyvek; Angyal, kézirat, p. 14.; Uő, 1899, 66.). 220 Lásd 142 j. 221 „Quartalicium kiadásárul való Egyesség, dat. 26. aug. 1805." (Jeszenszky-levt, Iratjegyzék, No. 18.). Az 1832-es osztály idején készült kópiájának („Transactio-Divisionalis inter haeredes ... Clara Jeszenszky nata Horváth de Megyefalva" c. felzetén) fénymásolata Mátis István bükkösdi polgármester gyűjteményében (az eredeti kópia néhai dr. Jeszenszky VI. Ferenc birtokában volt?). 222 Jeszenszky-levt, Iratjegyzék, No. 43. 223 Ódor, 1989, 107.