Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SONKOLY KÁROLY: A megyefai Jeszenszky-kastély (Megyefa és földesurai)

A házaspár portréit a JPM-ben őrzik A házassági anyakönyvben Jeszenszky János az alsójeszenci (alsójeszeni) előnévvel szerepel. Felvidéki, Túróc vármegyei, nemesi családból származott.

84 A' már az Árpád-korból ismert família ősi birtoka itt Kisjeszen (Alsójeszen), amely a korai oklevelekben még Járdán néven fordul elő. A genealógiai irodalomban a kisjeszeni Jeszenszkyeket gyakran összekeverik a szintén túróci eredetű nagyjeszeni Jeszenszkyekkel, akiknek egyik ága báróságot is nyert.

85 A lapsus oka az azonos családnév, pedig még címereik is teljesen eltérőek.

86 Az utóbbi família túróci birtoka a Járdánnal szomszédos Jezen volt. A XIV. sz.-ban a két helység neve Kisjeszenre, ill. Nagyjeszenre változott, s a két család innen vette azonos nevét, amely a forrásokban a XV. sz. végén - XVI. sz. elején tűnik fel. Járdánt (Kisjeszent) még 1255 előtt kapták IV. Béla királytól Temérdek (Járdáni) András és fia, Achilles. A család e birtokokra Mátyás királytól nyert új adományt, s ekkor említik az iratokban először egyik tagját, Mátyást Jeszenszky (de Kis-Jeszen) néven. A XV. sz. végén - XVI. sz. elején a família több ágra szakadt (Ftakovszky-, Feja-, Pavlovics-, Jámbor-, stb. családok), amelyeknek többsége a kisjeszeni praedicatumot használta. Egyes családok megtartották, illetve a XVIII. sz. elejétől újra használni kezdték a Jeszenszky nevet. Emiatt hosszan tartó perbe keveredtek Túróc vm. előtt a nagyjeszeni Jeszenszkyekkel.

87 A baranyai Je83 Az eltérő kéztől, ism., XVIII. sz. közepi festőktől való, félalakos (fekete keretek, olaj, vászon) portrékat Jeszenszky Ivánnétól vásárolta meg a JPM. A feleségről fiatalasszony korában készülhetett a képmás (97x98 cm, Itsz. 61.44.). A férj portréja négyszögletes keretben és vásznon, de álló ovál tükörbefestve (84,5x71 cm, Itsz. 61.43.). Keretének hátoldalán régi felirat tollal: „curasir". Semmiféle arra utaló adatot nem ismerünk, hogy vértesként szolgált volna. A tévedést az okozhatta, hogy sötétkék kihajtójú (rever) és kézelőjű fehér kabát alatt çnellvértet visel. A kabát színei egyébként megfelelnek az Andrássy ezred 1748. utáni egyenruhájának (Wrede, Bd. I., s. 358.). A kezében tartott kalpag is sötétkék, arany szegőszalaggal és a kabát gombjai is aranyozottak. Áz ábrázolt középkorú férfi s az egyenruha színei alapján is 1748. után készülhetett a festmény. 84 Angyal, 1899; Dőry, 1909; Kempelen, V., 1913, 269-273.; Jeszenszky L, 1915; Uő., 1936. A család bükkösdi ágának nemrég elhunyt majoreszkója, dr. Jeszenszky VI. Ferenc tulajdonában volt egy szignálatlan, 19 oldalas gépirat (köszönet illeti Mátis István bükkösdi polgármester urat, aki a birtokában lévő másolattal segítette munkánkat). A genealógiai dolgozat címe: „A kisjeszeni Jeszenszky és vele egy törzsből származó: kisjeszeni Thuróczy, Pavlovics, Jámbor, nagyrákói Rakovszky és Feja család". Első lapja alján olvasható: „Basel, 1912 augusztus". írója minden bizonnyal a család sokat publikáló genealógus tagja, a Felvidéken élt, kisjeszeni Jeszenszky Lajos lehetett. (E munkát a továbbiakban „Jeszenszky L (?), 1912" formában idézzük.) (A további genealógiai irodalmat, forrásokat lásd a 85-92 jegyzeteknél.) 85 Korábbi, még a XIX. sz. közepe előtti szerzőkre (lásd az általunk hozott genealógiai munkák bibliográfiáit) visszamenően Nagy Iván, V, 1859, 342-343. összekeveri a két famíliát, s nyomán még az utóbbi évek helytörténeti irodalmában is jelentkezik e tévedés (Szaszkó, 1977; Uő., 1981 is még ugyanazon família eltérő ágaiként ír róluk; Vargha D., 1979; Uő., 1981; Uő., 1982). Annak ellenére, hogy Nagy Iván, IX., 1862, 164-167. (a Kis-jeszeni Paulovicz-családnál) korrigálja a hibát, s azóta is többen publikálták a tényt, hogy két, teljesen eltérő családról van szó (Jeszenszky L. (?), 1912; Uő., 1936; Uő, 1941; Kempelen, V, 1913, 271.; Nyulásziné, 1987, 136-137.). 86 Nagyjeszeni Jeszenszky címer: Csergheö, Bd. IL, s. 272., Taf. 206.; kisjeszeni Jeszenszky címer: Uő, Supplementband, s. 71, Taf. 47. 87 Jeszenszky L, 1915, 58.; Uő, 1936; Nyulásziné, 1987, 286, 284 j.