Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)

EZT A TERÜLETET EGYSÉGESEN AKARTA KEZELNI, EZÉRT EGY KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGGÉ OLVASZTOTTA ÖSSZE BARANYA MEGYE NÉVEN. A TERÜLET FŐISPÁNJÁVÁ PANDUROVITS LÁSZLÓT NEVEZTE KI AZ ÚJVIDÉKI" NÉPKORMÁNY, AZ ALISPÁNI TEENDŐK ELLÁTÁSÁFA PEDIG Rajits Szvetozár KAPOTT MEGBÍZATÁST.

19 Pandurovits László, MINT FŐISPÁN TEVÉKENYKEDIK 1919. MÁRCIUS 31-IG. AZ ALISPÁN 1919. ÁPRILIS 1-JÉN KELT KÖRLEVELÉBEN TUDATTA A JÁRÁSOK VEZETŐIVEL, HOGY A FŐISPÁNT KORMÁNYBIZTOSSÁ NEVEZTÉK KI.

20 Pandurovits László 1919. ÁPRILIS 9-ÉN ÉRTESÍTETTE PÉCS SZABAD KIRÁLYI VÁROS POLGÁRMESTERÉT, HOGY A SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KORMÁNY MÁRCIUS 31-ÉN KELT RENDELETÉVEL ŐT NEVEZTE KI KORMÁNYBIZTOSSÁ A VÁRMEGYE ÉS A VÁROS TERÜLETÉRE.

21 AZ ÁLTALA ALÁÍRT OKMÁNYOKON ÁPRILIS 3-ÁN JELENIK MEG ÚJ CÍME: KORMÁNYBIZTOS-FŐISPÁN.

22 A TÖRVÉNYHATÓSÁG ÉLETÉBEN ENNEK NAGY JELENTŐSÉGE VOLT. MIVEL A NARODNA UPRAVA FELFÜGGESZTETTE A VÁRMEGYE ÉS A SZABAD KIRÁLYI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁT, ENNEK JOGOSÍTVÁNYA A KORMÁNYBIZTOS KEZÉBE MENT ÁT. HATALMA - MINT A KORMÁNYBIZTOS-FŐISPÁNNAK - KORLÁTLAN VOLT, KÜLÖNÖSEN MIUTÁN A KATONAI ÜGYEK INTÉZÉSÉT IS MAGÁNAK TARTOTTA FENN.

23 AZT. HOGY A FŐISPÁN NEM A VÁRMEGYE EMBERE, HANEM A KORMÁNY MEGBÍZOTTJA, KIFEJEZTE A PECSÉTJE IS. AZ ÁLTALA ALÁÍRT IRATOKON A SAJÁT, KÜLÖN FŐISPÁNI PECSÉTJÉT HASZNÁLTA, AMELYNEK PECSÉTMEZEJÉBEN AZ ORSZÁG KISCÍMERE TALÁLHATÓ, KÖRIRATÁBAN PEDIG AZ ADOTT VÁRMEGYE VAGY SZABAD KIRÁLYI VÁROS - VAGY EGYÜTT MINDKETTŐ NEVÉT TARTALMAZTA.

24 EZ A RENDELKEZÉS VOLT ÉRVÉNYBEN 1886-TÓL 1918-IG. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁIG. AZ 1918. NOVEMBER 18-ÁN MEGJELENT 5746. SZÁMÚ MINISZTERELNÖKI RENDELET AZ ÚJ ÁLLAMFORMA CÍMERÉRŐL KIMONDJA, HOGY A „MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG CÍMERE ABBAN TÉR EL AZ EDDIG HASZNÁLT ÁLLAMI KISCÍMERTŐL, HOGY A CÍMERPAJZSON NYUGVÓ KIRÁLYI KORONA ÉS A HÁRMASHALOM KÖZÉPSŐ RÉSZÉN VOLT NYÍLT KORONA ELMARAD". MIVEL EBBEN AZ IDŐPONTBAN BARANYA VÁRMEGYE MÁR A SZERB-ANTANT CSAPATOK MEGSZÁLLÁSA ALATT ÁLLT, S A SZERB ÁLLAM, ILLETVE 1918. DECEMBER 1-JÉTŐL A SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KIRÁLYSÁG SAJÁT TERÜLETEKÉNT KEZELTE, A MAGYAR SZUVERENITÁS MINDEN KÜLSŐ JELÉT IGYEKEZETT SZÁMŰZNI. ÍGY KERÜLT SOR A FŐISPÁNI PECSÉT PECSÉTKÉPÉNEK MEGVÁLTOZTATÁSÁRA, VALÓSZÍNŰLEG Pandurovits László KINEVEZÉSÉT KÖVETŐEN. A MAGYAR KISCÍMER HELYÉBE BARANYA VÁRMEGYE CÍMERE KERÜLT, KÖRIRATBAN A „BARANYA VÁRMEGYE FŐISPÁNJA" SZÖVEGGEL. EZT KÉT IRATON TALÁLTUK, AMELYEK 1919. FEBRUÁR 10-ÉN ÉS FEBRUÁR 12-ÉN KELTEZŐDTEK.

25 PÉCS SZABAD KIRÁLYI VÁROSÁNAK ÉS A VÁRMEGYÉNEK HOL KÖZÖS FŐISPÁNJA VOLT, HOL KÜLÖN-KÜLÖN BÍRT FŐISPÁNT A KÉT TÖRVÉNYHATÓSÁG. ENNEK MEGFELELŐEN A FŐISPÁNI PECSÉT KÖRIRATÁBAN IS JELZÉST KAPOTT EZ A TÉNY. 1918-BAN A KÉT TÖRVÉNYHATÓSÁGNAK KÜLÖN-KÜLÖN VOLT FŐISPÁNJA. ÍGY A MÁR EMLÍTETT 1919. ÁPRILIS 9-ÉN KELT IRATON PÉCS SZABAD KIRÁLYI VÁROS FŐISPÁNJÁNAK ÖNÁLLÓ PECSÉTJE TALÁLHATÓ (7). A PECSÉTMEZŐBvm. HL. 1919. március 1. 20

1753/1919. sz. 21

Főisp. ir. 720/1919. sz. 22

Főisp. ir. 1792/1919. sz. 23

1753/1919. sz. 24

1886: XXI. tc. 62.§. 25

2446/1919. sz. A vármegye címerének történetére és leírására lásd. Ódor Imre: Baranya vármegye címer-pecsétjének évszázados viszontagságai. Baranya II. évfolyam, 1989/1-2. sz. Pécs, 1989.Odor Imre: Baranya megye jelképei. Pécs, 1991.