Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az Antant-szerb megszállás alatti Baranyában 1918-1921 .(I.rész)
nyavármegye Hivatalos Lapjánál beállott változás is. 1919. június 1-jétől kéthasábosan jelent meg, és maradt ilyen a megszállás végéig (II.). A hivatalos nyelv használatának terén keményedés volt tapasztalható a pénzügyi igazgatás részéről is. 1921. április 25-én jelent meg az SHS Kormány Pénzügyminisztérium BBB Osztályának az a rendelete, amely megtiltotta a magyar nyelven kiállított nyugtákra történő kifizetéseket. 18 E kétnyelvűséggel találkozunk az első időszakban az alispáni hivatal (14), a Pécsi járás főszolgabírájának (28) és a Sellyei járás főszolgabírájának pecsétjénél (32). Az államiság, a szuverenitás külső jegyekben is megnyilvánul. Ilyen a nyelvhasználat hivatalos fórumokon. De még jobban reprezentálja a felségjelek használata, illetve ezek használatának szabályozása. A felségjelek közé tartozik a nemzeti zászló és az ország címere. De a közigazgatás területén idetartozónak véljük a hitelesítés legrégebbi alkatrészét, a pecsétet is, amennyiben ez tartalmaz olyan elemeket, amelyek az adott ország szuverenitására utalnak. Dolgozatunkban ennek a szempontnak a fényében vizsgáljuk a három dél-dunántúli megyét megszálló - és egy megyévé egyesítő - antant-szerb csapatokra támaszkodó közigazgatás pecséthasználatát. A terület, amelyre témánk kiterjed, Tolna-Somogy-Baranya megyék egy részét öleli fel. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság alá tartozó terület északi határa a Dél-Dunántúlon keletről nyugat felé haladva: Alsónyék - Báta - Bátaszék Apátvarasd - Pusztakisfalu - Zengővárkony - Pécsvárad - Hosszúhetény - Pécs - Budafa - Magyarürög - Kővágótöttös - Bakonya - Megyefa - Bükkösd Dinnyeberki - Csertő - Somogyapáti - Merenye - Nagydobsza - Istvándi - Somogytarnóca. Nem foglalkozunk Pécs szabad királyi város közigazgatásának pecséthasználatával, mivel nem tapasztaltunk eltérést a megszállás előtti helyzethez képest. Végig a régi, magyar nyelvű és a város címerét hordozó pecsétek voltak használatban. Dolgozatunkban a fejezetek egymásutániságában a vármegye közigazgatásának struktúráját követjük. Terjedelmi okokból az anyakönyvi kerületeknél csak azokat a pecséteket közöljük, amelyek idegen hatást tükröznek, illetve a magyarok közül példaként néhányat. A szövegben római számmal utalunk a szöveg közé tett dokumentumra, arab számokkal pedig a függelékben közölt pecsétkataszterbeli sorszámra. Ugyancsak terjedelmi okokból külön dolgozatként tesszük majd közzé a körjegyzőségek és a községek ezen időszak alatti pecséthasználatát. Itt mondok köszönetet Kapornaki Györgyné és Rohrerné Kovácsevics Zsuzsanna kolleganőimnek azért a segítségért, amit a szerb-horvát nyelvű anyag fordításában nyújtottak. A főispán pecséthasználata Az újvidéki Narodna Uprava 1919. január 27-én a Belgrádban székelő SzerbHorvát-Szlovén Királyság kormánya nevében kiterjesztette az impériumot Baranya, Somogy és Tolna megyék megszállt területeire. 18 Bvm. HL: 1921. május 19.
