Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - DOBOS GYULA: "Emelt fővel". Élet- és pályakép Perczel Miklósról

maguknak kellett végezniük, hiszen cselédre nem maradt pénzük. Mint kiderült, a gyakran betegeskedő Minának a házi munka is nehéz diónak bizonyult.

60 Nem a gazdálkodási sikerek, hanem a környék fejlődése segítette Perczel Miklóst jelentősebb jövedelemhez. Davenport a megépített vasút és a Mississippin gőzkomppal történő átkelési lehetőség miatt fontos központtá vált, amely vonzotta a vállalkozók és munkát keresők ezreit. A föld ára gyorsan emelkedett, ugyanakkor az 1,75 dollár napszámbér a kisfarmereknek már megfizethetetlenné nőtt. Mindezek mellett Minát olthatatlan honvágy gyötörte. Ekkor úgy döntöttek, visszatérnek Európába. Az elhatározást segítette az a remény, amelyet a krími háború élesztett a hontalanokban. Nagy haszonnal váltak meg farmjuktól, hiszen a mindössze 40 dollárért vasárolt birtokot holdanként 100-ért adták el. 1854. június 2-án Mórnak írja Brüsszelbe: a honvágy annyira elhatalmasodott rajtuk, hogy meg sem várják a Bonyhádról Washingtonba irányított két láda ezüstnemű érkezését, hanem a legelső hajóval útrakelnek Liverpoolba: „Amerikában nem találkoztunk azzal a családias érzéssel, amelyet odahaza megszoktunk. Egyedül Mészáros tábornokot sajnáljuk itthagyni." Június 13-án már azt tudatja, hogy Southamptonba érkeznek, és Jersey szigetén akarnak letelepedni. A hazulról kapott 4000 Ft értékű ezüstöt annyira megdézsmálták, hogy jó ha 1300-at kapnak érte.

61 Pénzük egy részét lekötötték Amerikában kamatra és 800 dollárral keltek útra. 1854 szeptemberétől éltek a Jersey-szigeti Gronwillben. Mórral együtt bérelt földön gazdálkodtak. Ez a sziget a magyar emigráció egyik gyülekező helyének számított, hiszen Perczel Miklós érkezésekor bátyján kívül itt tartózkodott Teleki Sándor, Orbán Balázs, Thaly Zsigmond, Beöthy Ödön és még számos magyar. Mellettük itt élt mintegy ötven francia és olasz, akik ///. Napóleon önkénye elől menekültek erre a kis vulkánszigetre. A La Manche-csatorna szigetén, nem meszsze a francia partoktól élték színes mindennapjaikat az angol hajóágyúk védelmében.

62 A magyar emigránsok egy része, így a Perczelek is visszavonultabban éltek, mint a franciák. Victor Hugo, Alexander Dumas körül egész udvartartás alakult ki. Victor Hugo két házat is fenntartott; egyikben a felesége, másikban a szerefője volt a ház asszonya. Az előzőben az unalom, az utóbbiban a tivornyázás, mulatozás volt az uralkodó.

63 Perczel Miklósnak hazai és külföldi összeköttetései révén sikerült elérnie, hogy felesége, Latinovits Hermina hazalátogató útlevelet kapjon. Ez komoly eredménynek számított, hiszen Magyarországról 1850-ben történt távozásakor Haynau egy okmányt Íratott alá vele, amelyben vállalta, hogy többé nem térhet vissza hazájába. Miklós elkísérte feleségét Párizsig, aki onnan vonattal utazott haza. E látogatás három hónapig tartott, de Mina visszatértekor a honvágy még jobban gyötörte, mint hazautazása előtt. Ennek látható jele, hogy Jersey-n mindennel elégedetlen volt, szinte beteggé vált, még enni is alig tudott.

64 Ennek ellenére még öt évig éltek Jersey szigetén - Miklós szerint - „csendesen és elég 60 U. o. 1522. p. 61 TML Kézirattára Ács. 6. p. 62 U. o. Ács. 7. p. 63 Napló.. 1535. 64 Ács. 7. p., TML R es. i. II/80. Latinovits Hermina útlevele.